Rólunk

A Köz-Hely működtetője a Budapesti Szabad Metodista Gyülekezet és az Élet Kenyere Alapítvány.

A Köz-Hely egy épületrész neve (közösségi helyiség). Nemcsak gyülekezetünk istentiszteleteinek és a helyreálló csoport alkalmainak ad helyet, hanem működik itt zeneovi, baba-mama torna és filmklub is. Rendszeresen tartunk irodalmi esteket, kreatív délutánokat, ünnepségeket és más közösségi programokat. Van egy kis könyvtárunk. Néha kiállításokat, könyvbemutatókat és koncerteket is szervezünk. A Köz-Hely nyitva áll minden közösségre vágyó ember előtt. Programjainkat, eseményeinket ezen a blogon követhetik nyomon. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Az Újbuda Televízió jóvoltából készült rólunk egy riportműsor:

A Köz-Hely tíz perc sétára van a Móricz Zsigmond körtértől. Megközelíthető még a 17-es vagy 61-es villamossal, és a 27-es autóbusszal. Az épület a Villányi út és az Ábel Jenő utca sarkán van. Bejönni az Ábel Jenő utca felől lehet.

Levelezési cím: 1113 Budapest, Ábel Jenő utca 2/a.

Ilyen volt a ház 1905-ben (háttérben a Sas-hegy)

Az Ábel Jenő utcai bejárat

A Köz-Hely blog szerkesztője Tóth Sándor Péter: tsp000@gmail.com

Arról, hogy kik a szabad metodisták, ebben szövegdobozban olvashat:

A szabad metodista közösség története 1860-tól 2019-ig

A Szabad Metodista Egyház gyökerei a Metodista Ébredési Mozgalom alapítójához, John Wesley-hez nyúlnak vissza. John Wesley először 1735-ben utazott a mostani Egyesült Államok területére. Misszionáriusként ment az indiánokhoz Georgia gyarmataira, de igyekezete nem végződött sikerrel. Csak az úgynevezett “Aldersgate-élménye” és a Metodista Ébredési Mozgalom létrejötte után valósult meg, hogy az első Metodista lelkipásztorok 1763-ban elkezdtek szolgálni New England (Új-Anglia) területén. Ezek a lelkipásztorok eleinte egymástól függetlenül dolgoztak, de 1771-ben John Wesley elküldte Francis Asbury-t, hogy szervezze meg a munkát és tartozzanak az angliai gyülekezetekhez. 1784-re már annyi gyülekezet és annyi prédikációs hely létezett, hogy egy önálló, független egyházat tudtak alapítani. Ez lett a Püspöki Metodista Egyház. Az újonnan megalakult amerikai egyház első két választott püspöke Francis Asbury és Thomas Coke volt.

Évek múltával nagyon komoly problémák alakultak ki Észak és Dél között politikai és vallási téren egyaránt. Ennek következtében 1844-ben a Püspöki Metodista Egyház két részre szakadt. Északon az Északi Püspöki Metodista Egyház, délen pedig a Déli Püspöki Metodista Egyház jött létre. 1860-ra a rabszolgatartás körüli nézeteltérések az Egyesült Államokat kettészakadással fenyegette. A Déli Államok (és egyházak) általában kiálltak a rabszolgaság mellett, az Északi Államok (és egyházak) azonban általában ellenezték azt. Ugyanakkor sokaknak nagyon nyilvánvalóvá vált, hogy az Északi Püspöki Metodista Egyház vezetői sem hajlandók konkrétan semmit sem tenni a rabszolgaság intézménye ellen. Tulajdonképpen úgy érezték, hogy ez az egyház történelmi elhívását sodorja veszélybe, tudnillik hogy a szegények és a kisemmizettek felé szolgáljon.

Olyan egyházvezetők, mint a lelkipásztor Benjamin Titus Roberts és az evangélista John Wesley Redfield bátran biztatták a gyülekezeteket, hogy foglalkozzanak koruk társadalmi problémáival. A négy legsürgetőbb kérdés a következő volt: a rabszolgaság, a gyülekezeteken belül uralkodó anyagiasság a szegények szolgálata rovására, azoknak a kizárása a gyülekezetből, akik nem tudták fizetni a padok bérleti díját és a titkos társaságokban való részvétel. Ezen felül még belopakodtak a gyülekezetekbe azok a formaságok, melyek elhomályosították a Szent Szellem munkáját és az egyén igyekezetét a szent életre. Minden egyes kérdés fajtól, nemtől vagy gazdasági helyzettől függetlenül az egyén értékességét érintette. Pont azt, ahogyan Isten az embert látja.

Ezek a következő pontokban összegezhetők:
1) A rabszolgaság eltörlése
2) Egyenlőség
3) Megszentelődés

Sajnálatos módon az egyház vezetői úgy érezték, hogy Roberts, Redfield és sok más lelkipásztor szükségtelenül gerjeszti a problémákat az egyházban, tehát kizárták őket a tagságból. Így történt, hogy 1860. augusztus 23-án New York Államban Pekin város egyik almáskertjében Roberts és Redfield megalapította a Szabad Metodista Egyházat. A Szabad Metodista kifejezésben a “szabad” szó az emlékeztetés célját szolgálta. Azt akarták, hogy az egyház emlékezzen mindarra, amitől szabad akart lenni (rabszolgaság, anyagiasság, templomi padok ülőhelyeinek bérlése és a titkos társaságokban részvétel). Ezzel együtt az egyház szabad akart lenni a cselekvésre is. Teret akart adni a Szent Szellem munkájának. Benjamin Titus Roberts lett az egyház első általános szuprintendense (a mai püspök megfelelője). 1860 óta a Szabad Metodista Egyház az egész világot behálózta. Ma már tizenöt önálló irányítással rendelkező “Generál Konferenciának” nevezett területi egysége van, és minden területi egység legalább egy püspökkel rendelkezik. Ezen felül sok más országban tartanak Évi Konferenciákat és sok országban jöttek létre Missziós Kerületek. Megjegyzésre méltó, hogy napjainkban a Szabad Metodisták több, mint ötven százaléka Közép-Afrikában él!

Megalapítása után az egyház nagyon gyorsan szerveződött. Gyülekezeti házakat építettek, oktatási rendszert alakítottak ki, egészségügyi intézményeket hoztak létre, misszionáriusokat küldtek ki, táborokat szerveztek, hirdették az Evangéliumot az elveszetteknek és a modern technikai vívmányokat is felhasználták a szolgálatban. Ez a fénykép (lent) a Szabad Metodista Mozgalom korai éveiben készült. A képen az egyik szuperintendenst és feleségét látjuk azon a legelső autón, mely magánszemély tulajdonában volt a Mississippi folyótól nyugatra.

Ez valóban éltechnológia volt!

Ugyanezek a tények ma is igazak. Az egyház 2011 nyarán ünnepelte fennállásának százötvenedik évfordulóját, New York államban, Rochester városában. Ott tartottuk a Generál Konferenciát. Napjainkban is világszerte alakulnak gyülekezetek, egyetemek, iskolák, kórházak és klinikák. Misszionáriusok kapnak kiküldetést, továbbra is szervezünk táborokat és folytatódik az evangélizációs munka. Természetesen megpróbálunk mi is lépést tartani a modern technológiával – A Szabad Metodista Egyházat megtalálhatod a Facebook-on!

Ma a Szabad Metodista Egyháznak az Egyesült Államokban, Indianapolisban van a székhelye Indiana Államban. Három püspök vezeti: Matthew Thomas Püspök, David Roller Püspök és David Kendall Püspök. Roller Püspök egyházi feladatkörei közé tartozik a Szabad Metodista Egyház egyre bővülő munkája Európában.

A magyarországi Szabad Metodista Közösség kialakulása

Az első kapcsolat 1982-ben jött létre az amerikai Szabad Metodista Egyház és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség között, melyet Iványi Tibor és Dr. Charles Kirkpatrick valamint Patrick Vance hozott létre. Kapcsolat alakult Gerald Bates püspökkel, valamint Dr. Bruce és Kay Kline-nal is, akiket később meghívtak, hogy a MET irányító testületében szolgáljanak. Dr. Kline a mai napig a MET tiszteletbeli elnöke.

Az 1990-es évek elején az Szabad Metodista Egyház angol tanárokat küldött Amerikából Magyarországra, hogy Magyar iskolákban nyelvet tanítsanak. Kőszegen, Győrben, Biatorbágyon, Budapesten, Nyíregyházán, Békéscsabán és Szegeden dolgoztak. Ezt követően 1995-ben érkezett Budapestre az első Szabad Metodista misszionárius, Stephanie A. Crothers.

1996-ban az FMC egy misszionárius csoportot küldött Győrbe: Julie Wimberly-t és a Coleman családot (Jerry, Jan, Sarah, Kristin, David). Jerry és Jan Coleman három gyermeküket magyar iskolába adták, miközben maguk is magyarul tanultak egy éven keresztül. Két évig együtt dolgoztak Farkas Péter győri MET-pásztorral. A gyülekezet plántálás a fiatalokkal kezdődött meg 1999-ben. Sarah, Kristin és David közvetítésével sok fiatal kezdett járni az FMC által szervezett nyári angol táborokba, ahova rendszeresen érkeztek amerikai csoportok is segíteni (Győrön kívül a felvidéki Galántán is volt tábor). Az Élet Fénye Tábor sikeres és népszerű volt, sok érdeklődőt vonzott. A fiatalok maguk csináltak szinte minden szervezői munkát, teaházat is indítottak péntek esténként. Később egy zenei albumot is kiadtak „Vidámság van!” címmel.

Mint gyülekezet először egy régi mozi termében találkoztak Győrben vasárnap délutánonként. Később béreltek egy kis helységet a közeli Kisfaludy utcában, ahol a gyülekezeti szoba mellett már két iroda is helyet kapott. A fő hangsúly a fiatalokon és az angol iránt érdeklődő embereken volt. Az Élet Fénye ifjúsági csoportban az első évben (1997) húsz-ötven fiatal tért meg. Maga a gyülekezet 1999-ben alakult, a Coleman család, Lynette Sittig és Beth Cullison misszionáriusok segítségével, de az évek során más misszionáriusok is, mint Marcie Huson Potts, Julie Wimberley Winslow, Harriet Bolodar és Bazsó Dreska Eszter is részt vettek a gyülekezet gondozásában. Jerry Coleman győri segítői pedig Tóth Russel, Boncz Dalma és Gömöri Dóra voltak. Önkéntesként segített nekik Heidi és Eric Barnes, Dr. Jeff Wilson és Angie Jacobs, aki a Ciril és Metód Alapítvánnyal együttműködésben szeretetadományokkal, étellel támogatta a cigánymissziót és Bibliaórákat is tartott. Szintén Győrben alapították meg a szabad metodista munka magyar identitását biztosító Élet Kenyere Alapítványt (ÉKA) is, 2000-ben.

2002-ben a Coleman család egy évre elment az Egyesült Államokba, ahonnan már Budapestre tértek vissza. Munkájukat Győrben az Írországból érkező Gerry McNamara és felesége, Kata vette át. A Coleman-gyerekek távozásával az ifjúsági munka abbamaradt, ám mivel McNamaráék három lánya (Csilla, Zsuzsi, Katica) még nagyon kicsi volt, ezért a fókusz a fiatalokról a gyermekes családokra helyeződött át. Gerry önkéntes lelkészként a győri menekülttáborban is dolgozott a nigériai menekültek között, akik közül néhányan elkezdtek járni a gyülekezetbe, a Győrben időszakosan tartózkodó nemzetközi családokkal (amerikai-finn-magyar stb.) együtt. Gerry angolt tanít a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a győri NATO-bázison. A családközpontúságból adódóan nincs gyülekezeti terem Győrben, csak három-négy házi csoport Győrben és Pozsonyban.

A szolgálat Budapesten 2000-ben kezdődött, amikor Lynette Sittig, Bazsó Eszter valamint Larry és Katie Winckles a 11. kerületbe költöztek. Angol tanfolyamot kezdtek a kerületi Családsegítő Központban és egy Angol klubot a Budapesti Műszaki Egyetem kollégiumában. A Winkcles család otthonában pedig rendszeresen összejöttek bibliatanulmányozó kis csoportok. 2002-ben béreltünk egy lakást irodahelyiség és gyülekezet céljára a Lágymányosi utcában, majd 2006-ban vásároltunk egy épületet amely a misszió irodájának és a gyülekezeti közösségnek is helyet ad. Ez lett a Köz-Hely.

2011 januárjában a közösség kiküldte első misszionáriusát, B. Károlyt Kenyába, Nairobiba, ahol iskolák és gyülekezeti épületek építésében segédkezett.

Két lelkipásztor szolgál Magyarországon a misszionáriusok mellett. Gerry McNamara Győrben, Tóth Sándor Péter Budapesten felszentelt szabad metodista lelkipásztor. Imádkozunk, hogy Isten áldása legyen ezeken a testvérienken, miközben az Urat szolgálják Győrben és Budapesten.

Az alapítvány és a gyülekezet keretein belül működik még a Set Free nemzetközi mozgalom hazai irodája is. A szervezet egyházi alapokon harcol a modernkori rabszolgaság ellen. A Set Free Movement magyarországi koordinátora Mecséri-McNamara Zsuzsa, aki 2019-óta mint segédlelkész is szolgál a budapesti gyülekezetben.

Itt lehet még olvasni a szabad metodistákról: Odaszánt keresztyének Krisztus szolgálatában a XXI. században.

A Köz-Helyben működő Helyreálló csoport vezetőivel is készített az Újbuda Televízió egy riportot, amely itt megtekinthető: