Ments meg, Uram!

Eredeti cím: Dead Man Walking
színes, magyarul beszélő, angol-amerikai filmdráma, 117 perc, 1995

rendező: Tim Robbins
író: Helen Prejean
forgatókönyvíró: Tim Robbins
zeneszerző: David Robbins, Bruce Springsteen, Tom Waits

Főbb szereplők:
Helen Prejean nővér – Susan Sarandon
Matthew Poncelet – Sean Penn
Hilton Barber – Robert Prosky

Penn és Sarandon ebben filmben nyújtják karrierjük legjobb teljesítményét

Helen Prejean egy luisianai apáca, aki New Orleansban végzi szolgálatát, segítve a szegény és hátrányos helyzetű embereknek. Egy napon levelet kap egy halálraítélt bűnözőtől, Matthew Poncelettől. Ez a férfi megerőszakolt egy lányt, majd megölte a lányt szerelmével együtt. A halálra ítélt rab találkozni szeretne az apácával. Ponceletben elhatalmasodik az az érzés, hogy az ideje végéhez közeledik, ezért kéri a nő támogatását jogi kérdésekben, és szüksége van valakire, akivel beszélgethet, mert a családja nem látogatja. Helen nővér, aki követi Jézus Krisztus tanításait, eleget tesz a kérésnek és meglátogatja a férfit a halálsoron. Matthew ragaszkodik ahhoz, hogy ártatlan és arra kéri az apácát, hogy segítsen neki elkerülni a kivégzést. Bár ez olyan dolog, amit Helen nővér még sohasem próbált korábban, úgy érzi, ez az ő küldetése. Helen nővér vállalja, hogy a lelki tanácsadója lesz és ügyvédet szerez, Hilton Barber személyében, akinek célja, hogy úgy mutassák be a halálra ítéltet, mint egy emberi lényt, és ne mint egy vadállatot. Az ügyvéd elindítja a fellebbezés szigorú folyamatát, amely elvezet egészen az állami legfelsőbb bíróság és a kormányzó irodájáig, mindhiába. Nehéz fába vágta a fejszéjét az apáca, sok akadály áll előtte, mint pl. a cinikus börtönlelkész, aki megpróbálja meggyőzni őt, hogy ne törődjön az elítélttel. A feszültség növekszik a végrehajtás közeledik, bár Matthew nem segít azzal, hogy neonáci és rasszista megjegyzéseket tesz, amikor a sajtónak nyilatkozik, ezzel a közvélemény még nagyobb ellenszenvét kiváltva. A nővér nem fordít hátat a kétségbeesett férfinak, bár világossá válik számára, hogy a férfi valóban ölt, továbbra is küzd érte és próbálja meggyőzni, hogy ideje szembenézni magával és letennie a bűnei terhét. A nővér érzelmileg a rab és az áldozatok családja közé kerül, de nem veszíti a célt szem elől. Helen Prejean nővér intenzív, szívszaggató harca ez, ami nem más, mint egy nő kitartó kísérlete, hogy megmutassa a megváltás erejét egy halálra ítélt gyilkosnak.

A film igaz történet alapján készült

A film igaz történéseken alapul, rendezője – a főleg színészként ismert – Tim Robbins. A forgatókönyvet szintén Tim Robbins jegyzi, a valóban létező Helen Prejean nővér emlékiratait felhasználva készítette el. A kiváló rendezés, a jó forgatókönyv és a mindenkit elgondolkodtató történet önmagában nem lenne elég. A két kiváló színész, Penn és Sarandon ebben filmben adják karrierjük legjobb teljesítményét, amelyet négy Oscar-díjra jelöltek és ez hozta meg Susan Sarandon első Oscar-díját. A film egy finom vonalon egyensúlyozva mutat be egy kényes kérdést, elkerülve az állásfoglalást, az ítélkezést és a giccses szentimentalizmust. Prejean nővér nem bigott és bár őszinte a szeretete, nem naív.

Helen Prejean regényéből opera is készült

A „Dead Man Walking” kifejezés jelentése: ments meg Uram! Ha nyers fordításban olvassuk, akkor egy félelmetes mondatot kapunk: „sétáló halott ember” és nem véletlenül ilyen borzasztó és nyers ez a néhány szó, hiszen a kivégzés előtt álló elítéltekre mondják ezt, akik a halálsoron várják kivégzésük napját.

Ki az a Helen Prejean? Helen Prejean, CSJ, (született április 21, 1939), római katolikus apáca, vezető szószólója a halálbüntetés eltörlésének. Egy elítélt gyilkos, Elmo Patrick Sonnier, majd később mások látogatásának tapasztalata adta Prejean számára a nagyobb betekintést a kivégzések folyamatába, és elkezdett beszélni a halálbüntetés ellen. A „Dead Man Walking” egy életrajzi összegzés az ő szolgálatáról a siralomházban fogvatartottakkal, ez a könyv szolgált alapjául az azonos című filmnek és operának. A nővér honlapján ez olvasható: „A halálbüntetés az egyik nagy erkölcsi probléma hazánkban, mégis a legtöbb ember ritkán gondolkodik róla, és nagyon kevesen vagyunk ahhoz, hogy a kérdés mélyére ássunk.” Az Ószövetség “szemet szemért” elve meglehetősen ellentétes a jézusi szeretettel. Az apáca azt mondja, ezért nem hagyta abba a halálra ítéltek látogatását: “Nem tudom elviselni a gondolatot, hogy meg fog halni anélkül, hogy látna egy szerető arcot. Én vagyok a szeretet arca Krisztus által.”

Jelenleg több, mint 3000 ember várja a halálbüntetése végrehajtását az Egyesült Államokban. Az USA az egyetlen a nyugati demokráciában, ahol – ha nem is minden államban – létezik halálbüntetés. Helen nővér bízik abban, hogy a halálbüntetés eltörlése eljön: “Volt idő, amikor ebben az országban az emberek több, mint 70 százaléka támogatta a rabszolgaságot. Ki gondolta volna akkor, hogy egyszer csak eltörlik?”

A film Magyarországon megjelent DVD-n. Előzetese itt megtekinthető:

Hivatkozás:
– A Ments meg Uram! – című film adatai az IMDB-n
– Helen Prejean nővér
– Halálbüntetés