Posts Tagged bemerítkezés

Apostolok cselekedetei 8-9

Az Apostolok cselekedetei
Ezen a vasárnapon az apostolok cselekedeteinek kapcsán arról tanított Larry, hogyan kellene élni az életünket.
Hogyan kellene meglátnunk, hogy sokszor teljesen apró, szinte jelentéktelennek látszó esemény hatással van az életünkre?
És hogyan kellene válaszolnunk ezekre az eseményekre?
Ha bedobunk a vízbe egy kis kavicsot, a tovagyűrűző hullámok elérik a vízen távolabb úszó falevelet, sőt a túlsó partra is hatással lesznek a hullámok. Ha lemezmozgások következtében megremeg a föld az óceán mélyén, több száz kilométerrel távolabb pusztító szökőár keletkezik.
A tudomány tovagyűrűző vagy cunami hatásként, lepkeszárny-effektusként írja le a látszólag jelentéktelen tényező jelentős befolyását a körülötte lévő világra

tovagyűrűző hatás

A Bibliában István megkövezése volt az a “kavics”, ami a békés tóba vetve hatalmas hullámokat vetett. Ez volt a fordulópont a korai keresztény egyház életében. Eddig csak Jeruzsálemben növekedett az egyház, és leginkább a zsidó hívők között. István halálával minden megváltozott. Elkezdődött a keresztények üldözése. A gyülekezet szétszéledt Júdeába, Samáriába, majd Galileába, és az akkor ismert világ többi részére.
Innentől kezdve az apostolok és a tanítványok állandóan mozgásban vannak. Nem egy konkrét helyre igyekeznek, nem egy konkrét személlyel akarnak találkozni, hanem engedelmeskednek a Szentlélek vezetésének, és útközben történnek velük érdekes események.


A mi életünkben is az a legfontosabb, amit útközben teszünk! Hogyan éljük a mindennapi életünket, és hogyan viszonyulunk azokhoz az emberekhez, akikkel eközben találkozunk? Hogyan kezeljük konfliktusainkat? Hogyan bátorítjuk vagy bátortalanítjuk el egymást? Ezek számítanak a legtöbbet életünkben.
Isten nem egy konkrét földrajzi helyre, nem egy konkrét szolgálatra hív minket, hanem saját magához. Hogy kövessük Őt! Hogy azzá legyünk, amivé Ő szeretne látni minket.

Máté 16,24

Isten arra hív, hogy tanítványai legyünk, hogy só és világosság legyünk a világban minden nap.

Az apostolok cselekedeteinek 8-9. részében három különböző személyről olvashatunk, akik három különböző módon reagáltak Jézus elhívására a kezdődő keresztényüldözés idején.

Fülöp egyike volt a hét szolgálattevőnek, akit az apostolok és a gyülekezet közösen kiválasztott. Ő azonban evangelista is volt, hiszen Jeruzsálemből Samáriába ment, hogy hirdesse az örömhírt.
Samária népe már felkészült az örömhír fogadására. Fülöp érkezése előtt már Simon mágusról is azt gondolták, “Ő az Isten Hatalmasnak nevezett ereje.”(APcsel 8,10) Amikor Fülöp megérkezett és beszélt Jézusról, az emberek pedig látták a csodákat (gyógyulások, démonűzések), elhitték neki az örömhírt, hogy Jézus a Messiás, és azonnal megkeresztelkedtek. Sőt, Simon is hívő lett, bemerítkezett, és követte Fülöpöt.
A frissen megtért hívők azonban nem kapták meg azonnal a Szentlélek ajándékát, mint az első hívők pünkösdkor. Az apostolok erre elküldték Pétert és Jánost, akik kézrátétellel imádkoztak, hogy mindenki teljesedjen be a Szentlélekkel.
Simon is szerette volna, hogy ennek az erőnek a birtokosa legyen:
“Amikor látta Simon, hogy az apostolok kézrátételével adatik a Lélek, pénzt ajánlott fel nekik, és így szólt: “Adjátok meg nekem is ezt a hatalmat, hogy akire ráteszem a kezemet, az vegye a Szentlelket.” (Apcsel 8,18-19)
Péter nyíltan elutasította, és felszólította, hogy könyörögjön az Úrhoz, hátha megbocsátja neki szíve szándékát. Isten pedig nem sújtotta halálra, mint Anániást és Safirát, megbocsátott neki. Simon még nem érthette mi történt, hiszen frissen megtért, új hívő volt. De alázattal fogadta a kritikát, teljes szívéből követni akarta Jézust. Nem utasította el haraggal az őszinte és igaz bírálatot. Magába szállt, kérte az Úr bocsánatát.


Ki hitte volna, hogy épp a samáriaiak lesznek az elsők, akik követik Jézust?
Befogadod-e te is Isten Igéjét, amikor hallasz róla?


Fülöp pedig a Léleknek engedelmeskedve Jeruzsálemből Gáza felé vette útját. Útközben találkozott az etióp királynőnek kincstárnokával, aki hintóján ülve Ézsaiás prófétát olvasta.

Ézsaiás 53,7-8.
Fülöp érzékelte a Szentlélek vezetését, hogy merre menjen, hogyan vegye fel a kapcsolatot a kincstárnokkal, sőt azt is, hogyan beszéljen a Szentírásról.
De nemcsak Fülöp volt kész az Ige magyarázatára, hanem a kincstárnok is készen állt az Ige befogadására.
Gyakran nem is gondolnánk, hogy valakinek hirdetni kellene az Igét, mert már készen áll rá.
Ez azonban egy isteni találkozás volt: A Szentlélek úgy rendezte, hogy a megfelelő pillanatban találkozzanak, amikor mindketten engedelmeskedtek a Szentléleknek. Fülöp bátor volt megszólítani a kincstárnokot, ő pedig felkészülten reagált Isten Igéjére.
Fülöp
Fülöp megkeresztelte őt, aztán az Úr Lelke elragadta Fülöpöt, mint egykor Illés prófétát.


Ki gondolta volna, hogy a királynő kincstárnokán keresztül fog eljutni az örömhír Etiópiába?
Te is készen állsz a Lélek indításának engedelmeskedni, hogy változásokat hozz létre magadban és másokban?


A csodás megtérések történetének sorában van egy, amelynek hatása napjainkban is érezhető. Ez pedig a keresztényüldöző Saul megtérése, akiből majd az a Pál apostol válik, akinek levelei a mai napig megszámlálhatatlan emberre gyakorolnak hatást.


Saul találkozása Istennel legalább olyan váratlan, szokatlan találkozás volt, mint ahogy Mózesnek égő csipkebokor formájában jelent meg Isten. Az Úrnak mindkét esetben fontos üzenete volt: Mózesnek a népét az egyiptomi fogságból kellett kivezetnie, és a fáraó előtt kellett Isten szószólójává válnia. Saulnak a népet Istenhez kellett vezetnie, és a Nagytanács előtt kellett Jézus szószólójává válnia.
A Damaszkuszba vezető úton Saul hirtelen megvakul, kézen fogva vezetik be a városba. Jézus egyik tanítványa, Anániás, látomásban azt a parancsot kapja az Úrtól, hogy menjen Júdás házába, és az ott imádkozó Saulnak kézrátevéssel adja vissza a látását.
Ahogy Mózes az égő csipkebokornál megkérdőjelezte Isten vezetését, Anániás is ugyanezt tette.
“Uram, sokaktól hallottam erről a férfiról, mennyi rosszat tett a te szentjeid ellen Jeruzsálemben, és ide is meghatalmazást kapott a főpapoktól, hogy elfogja mindazokat, akik segítségül hívják a te nevedet.” Ezt mondta neki az Úr: “Menj el, mert választott eszközöm ő, hogy elvigye a nevemet a pogányok, a királyok és Izráel fiai elé. Én pedig meg fogom mutatni neki, mennyit kell szenvednie az én nevemért.” Anániás pedig elment, és bement abba a házba; rátette kezét, és ezt mondta: “Atyámfia, Saul, az Úr küldött engem, az a Jézus, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, és azért küldött, hogy újra láss, és megtelj Szentlélekkel.” És egyszerre, mintha pikkelyek estek volna le a szeméről, újra látott; azután felkelt, és megkeresztelkedett, majd miután evett, erőre kapott.”(Apcsel 9,13-19)


Ezután pedig azonnal elkezdi hirdetni, hogy Jézus Isten fia. Ez annyira hihetetlen volt, hogy mindenki csodálkozott és kételkedett. Hogyan lehet, hogy az a Saul, aki a legkövetkezetesebben üldözte a keresztényeket, hirtelen Jézus és a keresztények védelmezője lett? Isten és a Szentlélek inspirálta erre Sault, aki képes volt újraértelmezni eddigi ismereteit. Őt ugyanis neveltetése és képzettsége kitűnően felkészítette arra a munkára, amire Isten elhívta: jól ismerte a zsidó kultúrát és a nyelvet, elméleti és gyakorlati ismereteket is szerzett a zsidó teológiából.
Megtérése után pedig annyira hatásosan hirdette Jézust, hogy a zsidók összeesküvést szőttek ellene. A tanítványok segítségével megmenekült, de mivel még mindenki félt tőle, kapott egy védelmezőt, Barnabást, aki bizonyította a többiek előtt, hogy Saul valóban megtért.
Ezután már félelem nélkül hirdethette az evangéliumot. De újra menekülnie kellett, Cezáreába majd Tarzuszba. Ezt követően békesség volt az egyházban, amely tovább erősödött és gyarapodott.


Péter pedig Liddában és Joppéban tett csodákat: meggyógyított egy nyolc éve bénán fekvő férfit, majd feltámasztott egy halott nőt. A csodák miatt sok hívő lett ebben a régióban.


Ki tudta volna elképzelni, hogy a legnagyobb keresztényüldözőből lesz a legbátrabb evangélista?
Te hogyan reagálsz Isten elhívására? Tagadod, menekülsz, mint Jónás, vagy elfogadod, követed, mint Saul?
Kész vagy arra, hogy elfogadd Isten elhívását, hogy azzá válj, ami lehetnél?
Kész vagy arra, hogy megcselekedd, amire Isten hív?

Máté 16,24

Camino de Santiago 2013.

Camino de Santiago 2013.

Múzeumok majálisán jártunk 2013-ban is, a Nemzeti Múzeum kertjében

Múzeumok majálisán jártunk 2013-ban is, a Nemzeti Múzeum kertjében

, , , , , ,

Hozzászólás

Keresztény életcélok és szolgálat

Mindannyian befogadtattunk Isten családjába, tagok vagyunk Krisztus Testében egyéni és közösségi szinten is. Tagok vagyunk, keresztény életcéljaink vannak, és szolgálunk. A tagság egyéni és közösségi része is arról szól, hogy növekedjünk a hitben, hogy közösségben éljük meg hitünket, hogy osztozhassunk egymás örömeiben, egy más gondjaiban, tudjunk tanulni, növekedni egymás bizonyságtételeiből. A tanítás hanganyaga meghallgatható itt:

Célunk a keresztény növekedés és az érettség elérése.

Igen, Krisztus az, aki apostolokat, prófétákat, evangélistákat, pásztorokat és tanítókat adott ajándékul az embereknek. Azért adta őket, hogy felkészítsék és kiképezzék Isten szent népét a feladatukra: Krisztus „Testének” felépítésére. Meddig fog tartani ez a felépítés? Addig, amíg mindnyájan egységre és harmóniára nem jutunk az Isten Fia megismerésében, és mindabban, amit a hitünk magában foglal. Addig, amíg majd mindannyian egészen felnőtté válunk, és minden tekintetben Krisztusra fogunk hasonlítani.” (Ef 4,11-13)

De ezek a szolgálati ajándékok önmagukban semmit sem érnek. Ezek konkrét céllal adatnak, hogy az egyénnek és a közösségnek használjanak. Az ajándékok adásának az a célja, hogy növekedjünk a hitben.
De nem maradhatunk mindig csecsemők a hitben, el kell jutnunk a Krisztusban való nagykorúságra!
Ehhez a Tagsági Szövetségben alapelveket kapunk, amelyeket lefordíthatunk olyan konkrét célokká, amelyek szerint tudunk élni. Ezek nem szabályok! Ezek alapelvek, keresztény életcélok!

Istent illetően

1.) Az üdvösség folyamata

A skála mutatja, hogyan formálódik az emberek hite, gondolkodásmódja. A 0 pont pedig nem a vége, hanem éppen a kezdete valaminek. Ha hitbéli növekedésünket egy gyermek fejlődéséhez hasonlítjuk, amely a fogantatástól a felnőtté válásig tart, akkor a skála negatív értékei jelenthetik a magzati állapotot, a O a születés, míg a pozitív értékek a növekedést mutatják.

Egyedül Jézus Krisztus képes összekötni az embert Istennel. Ő hidalja át a köztünk lévő szakadékot, és amit átélünk (bűnbánat és hit, bizonyosság, megigazulás, megszentelődés), illetve annak tudata, hogy Krisztus elhívott minket valamilyen okból, ez a magunk odaszentelődése.
Ez a hitünk alapja. Isten azt akarja, hogy senki ne vesszen el, mindenki üdvözüljön!

De itt nem állhatunk meg. Vannak olyan hitgyakorlatok, amelyeket mindennap elvégezhetünk, hogy növekedjünk a hitben. Tudatosan törekedjünk arra, hogy mindennap tanulmányozzuk a Szentírást, és alkalmazzuk tanításait az életben.

2.) Fontos napi gyakorlat

– imádság
– a Biblia olvasása
– vasárnapi pihenés

3.) Kerülendő dolgok

a.) Hamis istentisztelet (bármi, ami képes átvenni Isten helyét az életünkben):
– okkult dolgok
– spiritizmus
– boszorkányság
– asztrológia
– bálványimádás ( a szívnek is lehetnek bálványai, tehát minden, ami életünkben olyan központi helyet foglal el,
hogy köré szervezzük egész életünket.)
“mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés nem az Atyától, hanem a világtól van.” (1János 2,16)
Meg kell tehát vizsgálnunk, mi van a szívünk középpontjában!

b.) Titkos társaságok (az a hűségeskü, amit ők követelnek, felülírja az Isten iránti hűséget)

Saját magunkat és másokat illetően

1.) Fontos napi gyakorlat (ez segíti lelki növekedésünket)
a.) önfegyelem
b.) önuralom
“A Szent Szellem pedig ezeket teremti meg bennünk: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség,
szelídség és önuralom. Nincs olyan törvény, amely ezeket elítélné.” (Galaták 5,22-23)

Ha képesek vagyunk ezeket gyakorolni, ezek szerint élni, ez már az érettséget jelenti, azt, hogy a Lélek Gyümölcsei
megteremnek bennünk.
c.) helyes megítélés (megkülönböztetés)
Isten Igéjéből lehet megtanulni, mi a jó, mi a rossz, mi az, ami Tőle jön, és mi az, ami a Gonosztól.
d.) egyensúly és mértékletesség
Gyakran szélsőségesen élünk: a “mindent vagy semmit” elv alapján. Ez veszélyes! De az egyensúlykeresésben is Isten
Igéjére kell támaszkodnunk!
“Így tehát, testvéreim, nem vagyunk a régi természetünk uralma alatt. Nem szükségszerű, hogy annak a kívánságai
szerint éljünk. Ha ugyanis a régi természet szerint éltek, meg fogtok halni. Ha viszont a Szent Szellem
segítségével könyörtelenül lemetszitek a régi természet dolgait, akkor fogtok igazán élni.”(Rómaiakhoz 8, 12-13)

Honnan tudjuk, hogy egyensúlyban vagyunk-e? Fel kell tennünk magunknak öt fontos kérdést:

2.) Megfontolandó dolgok

a.) Öt fontos kérdés
– Ez a tevékenység erősíti vagy gyengíti a keresztyén bizonyságtételemet?
– Ez a tevékenység ellentmond-e a Szentírás tanításainak?
– Tiszta-e a lelkiismeretem? (Sokszor súg nekünk a Szentlélek.)
– Felesleges kísértésbe visz-e, ha részt veszek ebben a tevékenységben?
– Okoz-e függőséget vagy bármilyen más rabságot ez a tevékenység?
Ezeket a kérdéseket a szívünkbe írjuk, hogy automatikus szűrőként működjenek minden esetben!

b.) Szórakozás
Fontos, mivel töltjük meg elménket, a szórakoztató ipar mely részeit engedjük be az életünkbe.

c.) Anyagokkal való visszaélés (kábítószer, alkohol, dohány, szerencsejáték, falánkság stb.)
“Tudjátok meg, hogy a testetek a bennetek lakó Szent Szellem temploma! Igen, a Szent Szellem tulajdona, akit Istentől kaptatok, ezért többé már nem ti rendelkeztek a testetekkel! Isten nagyon drága váltságdíjat fizetett értetek — szerezzetek hát dicsőséget Istennek a testetekkel is!” (1Kor 6,19-20)

Vizsgáljuk meg, milyen helye van életünkben pl. az evésnek! Ha központi helyen áll, már bálvány lett! Ez nemcsak elménket köti meg, de a testünket is rongálja. Mert az értelmünkkel képesek vagyunk felfogni, hogy nem helyes, amit teszünk, de a testünk kiköveteli a rosszat. Nem jó, ha függőségeink, szenvedélyeink irányítanak! Találjuk meg az önmérsékletet!

3.) Kerülendő dolgok
a.) Pornográfia
b.) Szexuális kapcsolat házasságon kívül
“Nyilvánvaló, hogy a régi természetünkből ilyen dolgok származnak: paráznaság, erkölcstelenség, szexuális bűnök, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, veszekedés, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, megosztottság, irigykedés, részegeskedés, vad mulatozás és ezekhez hasonlók. Figyelmeztetlek benneteket — ahogy azt már korábban is tettem —, hogy akik így élnek, nem fogják örökölni Isten Királyságát!” (Galaták 5,19-21)
Mindezek a test gyönyöreire fókuszálnak, akár valóságosan megéljük, akár csak a képzeletünkkel.
Többé már nem a magunkéi vagyunk, hanem Istenéi. Tisztelnünk kell Istent a testünkkel, értelmünkkel egyaránt!
A Szentírás pedig megtanít minket arra, hogyan tudunk önmérsékletet tanulni:

„Semmi sem tilos a számomra” — írtátok a leveletekben. Erre azt válaszolom: igen, de nem minden válik a javatokra! Még ha igaz is, hogy semmi sem tilos, azt azonban nem hagyhatom, hogy bármi is a szolgájává tegyen! „Az étel a gyomornak való, a gyomor meg az ételnek” — mondjátok. Ez igaz ugyan, de Isten ezt is, azt is félre fogja tenni, és többé nem lesz szükség rájuk. Testetek azonban nem arra való, hogy a szexuális bűnöket szolgálja, hanem hogy az Urat szolgáljátok vele. Az Úr pedig gondot visel a testetekre is.
Isten nemcsak Urunkat, Jézust támasztotta fel a halálból, hanem minket is fel fog támasztani hatalmas ereje által! Nem tudjátok, hogy testetek olyan szorosan hozzá tartozik Krisztushoz, mint az emberhez a testrészei? Ezért hát soha ne szakítsátok el testeteket Krisztustól, hogy egy prostituálttal kapcsoljátok össze! Isten mentsen, hogy ez előforduljon!
Vagy talán nem tudjátok, hogy ha valaki egy prostituálttal szexuálisan egyesül, akkor a testük eggyé lesz? Ahogy az Írás mondja: „a kettő egy testté lesz”. Aki azonban az Úrhoz kapcsolódik, az szellemben egyesül vele.
Fussatok el a szexuális bűnöknek még a közeléből is! Minden más bűn, amelyet elkövet az ember, a testén kívül van, aki azonban szexuális bűnt követ el, az a saját teste ellen vétkezik. Tudjátok meg, hogy a testetek a bennetek lakó Szent Szellem temploma! Igen, a Szent Szellem tulajdona, akit Istentől kaptatok, ezért többé már nem ti rendelkeztek a testetekkel! Isten nagyon drága váltságdíjat fizetett értetek — szerezzetek hát dicsőséget Istennek a testetekkel is!” (1 Kor 6,12-20)

4.) Megbecsülendő dolgok
a.) Az ember értéke
“Péter ekkor beszélni kezdett: „Most látom csak igazán, hogy Isten nem személyválogató! Aki tiszteli Istent, és igazságosan él, azt ő elfogadja, bármelyik néphez tartozik is.” (Apcsel 10,34-35)
b.) Az élet szentsége
c.) Igazságosság és becsületesség (az elnyomottak, a szegények, a szenvedők igazsága is)

Isten által létrehozott intézményeket illetően

1.) Megbecsülendő dolgok
a.) A házasság szentsége
b.) A gyermekek nevelése és oktatása
“Mutasd meg a fiúnak, melyik úton járjon, s akkor sem hagyja el, amikor idősebb lesz.” (Péld 22,6)
c.) Felelős állampolgárság

A gyülekezetet illetően

1.) Megbecsülendő dolgok
a.) Tagság (Krisztus Testében és a helyi gyülekezetben)
b.) A kijelölt vezetők, lelkészek támogatása
c.) Aktív részvétel a helyi gyülekezetben
d.) A kegyelmi ajándékok használata
e.) Imádság és kenet az isteni gyógyulás érdekében
f.) Sáfárság (nagylelkű adakozás, egyszerű életmód)
g.) Mások segítése a hit útján (evangelizáció, tanítványság, érettség)

A hivatalos tagsághoz szükséges:
1.) megtérni, bemerítkezni, hitben növekedni
2.) elfogadni a Szabad Metodista Egyház Hitvallását, Tagsági Szövetségét, életcéljait
3.) támogatni a helyi gyülekezetet, részt venni munkájában, harmóniában élni másokkal, Isten dicsőségét keresni
mindenben.
4.) részt venni a tagsági szertartásokon

, , , , , ,

Hozzászólás

A falak összeomlanak – konferencia Vajtán

Szeptember 7-9 között egy teljes hétvégét tölthettünk együtt Vajtán a Zichy-kastélyban működő Calvary Chapel Golgota Konferencia Központban. A gyönyörű környezetben végre csak magunkra, lelki fejlődésünkre és a tanításokra koncentrálhattunk.

Témánk a bennünk és a közöttünk lévő falak felismerése és lerombolása volt.

A “falak” szó jelen esetben a helytelen gondolkodásmódunkat jelenti. Amikor tetteinket meglévő falainkra alapozzuk, akkor falaink megakadályoznak bennünket abban, hogy az életünket úgy éljük, ahogyan azt Isten elgondolta a számunkra. A saját magunk emelte falak kihatással vannak minden kapcsolatunkra, az Istennel és másokkal való kapcsolatunkra, és az önmagunkhoz való viszonyra is. A bennünk felépült falaknak vagy szellemi, lelki akadályoknak sok oka lehet. Van, amikor tudatosan építjük fel azért, hogy távol tartsuk az embereket magunktól. Máskor ösztönösen alakulnak ki bennünk azért, hogy megóvjuk magunkat a sérüléstől vagy a csalódástól. Egészséges gondolkodásmódot kell ahhoz kialakítanunk, hogy leomoljanak azok a falak, melyeket építettünk. Érzések, érzelmek és megérzések helyett szilárd meggyőződésekre van szükségünk, és arra, hogy a tévhiteinket kiigazítsuk. A helyes gondolkodásmód segítségünkre van abban, hogy a Szentírás igazságára építve hozzunk döntéseket.

Larry első tanítása megfogalmazta, melyek azok a láthatatlan falak, amelyek különböző okokból, de felépültek bennünk.

Másnap délelőtt Péter arról tanított, hogy ha már felismertük a bennünk lévő falakat, szükséges, hogy el is nevezzük ezeket, hiszen csak így tudunk harcolni ellenük.

Ebéd előtt még egy tanítást hallhattunk Larrytől arról, hogy a falak lebontásához megfelelő eszközök kellenek. Szellemi falaink lebontásában a legjobb fegyver a bizalom. A bizalom mindabban, amit Isten megígért. Ezek a falak ugyanis nem tudnak ellenállni Isten ígéreteinek. Bíznunk kell Isten erejében! Larry beszélt arról is, milyen módon kell ezt megtenni, hogyan alkalmazhatjuk személyes életünkben.

A délutáni szabad program után következett a hétvége legünnepélyesebb része, amikor közösségünkből hatan nyilvánosan hitet tettek arról, hogy ezentúl Jézus útját követve járnak. A bemerítkezés felemelő pillanatai jelentették az egész hétvége csúcspontját.

A vacsora utáni idő a szórakozás, a játék jegyében telt. Először egymás nevének gyakorlására memóriajátékot játszottunk. Majd kis KI MIT TUD?-unk keretében dalok, versek, viccek hangoztak el, de láttunk kártyatrükköt és kis pantomin előadást is. Jan és Katie megénekeltetett és megtornáztatott valamennyiünket, végül pedig a Budapest-Győr barátságos karikadobó verseny résztvevőinek szurkolhattunk.

A vasárnap reggel a köztünk lévő falakról tanított Péter.

A vasárnapi istentiszteletet sem a megszokott Közhelyben, hanem a kastély konferenciatermében tartottuk. Miután felismertük, elneveztük a bennünk- és közöttünk lévő falakat, fontos megterveznünk hogyan, milyen módon bonthatjuk le ezeket – magyarázta Larry a befejező tanításban. Larry fényképes vajtai beszámolója a blogján olvasható.

Tőlünk függ: rabjai maradunk-e falainknak, vagy szabadok leszünk!

, , ,

2 hozzászólás