Izsák Norbert: Vallomások – kortárs prédikátorportrék

Hazánkban kevesen ismerik a kis létszámú keresztyén vallásközösségeket, s ismeretek hiányában, idegenkedve, sőt, sokszor előítéletekkel viszonyulnak ezekhez a közösségekhez. Nem kis feladat alig ismert kisegyházak vezetőit bemutatni a társadalomnak, hiszen legfeljebb a Hit Gyülekezete jut az emberek eszébe (- ami az egyházügyi törvény értelmében már nem kisegyház). Felmerültek bennem kérdések olvasás előtt: miért van viszonylag sok kis vallási közösség hazánkban? Felaprózottság vagy inkább sokszínűség jellemzi a hazai egyházi életet? Falakat építenek az egyházak egymás közé vagy hidakat? Olvasás közben válaszokat kaptam: ők is Jézus Krisztus testéhez tartoznak.

A fotókat Ungvári Péter készítette

Az interjúkat Izsák Norbert, a HVG Portré rovatának korábbi munkatársa készítette, a könyv szerkesztője Ungvári Csaba. Ők, a Pünkösdi Teológiai Főiskola oktatói álmodták meg a kötetet. A hazai kereszténységkutatás fontos forrásművének tartom a Vallomásokat. Ungvári Csaba írja az előszóban, hogy vállalkozásukat „nem csupán emberi szándék, hanem mennyei akarat és időzítés is ihlette”. Izsák Norbert szerint „azért született meg ez a tizenhárom beszélgetés, mert őszintén érdekelt, milyen emberek vezetik, képviselik a gyakran óriási munkát végző, többségében protestáns kisegyházakat”. A másik motiváció a nemrégiben elfogadott egyházügyi törvény volt.

Lelkiismeretes szolgálat, Krisztusért lángoló szív, példamutató élet – ez mondható el az evangéliumi alapokon álló kisegyházak prédikátorairól. Mély beszélgetéseket olvashat az Olvasó, melyek segítségével a puszta adatokon túl – úgy érezzük – személyes ismerőssé válnak a megszólaltatottak. Az egyházi ismertető és a prédikátor életútjának ismertetése segít jobban megismerni a megkérdezett tizenhárom prédikátort, akik égnek az evangélium ügyéért, s odaadással dolgoznak egyházukért.

Megtudhatjuk, kit milyen hatások értek gyermekkorban, hogyan jutottak el a megtérés döntéséig, milyen módon próbálta meg Isten a hitüket. Öröm olvasni, hogy mennyire jól tud használni Isten bárkit: hogyan tudja a világért rajongó ifjút Istenért égő szívű lelkésszé formálni. Csodálattal olvastam az életutakat, az egyes életek alakulását. „Tudták például, melyik szelíd tekintetű lelkipásztorból lett kis híján bokszoló vagy színművész? Kinek a segítségével került Magyarországra a teljes Márai-hagyaték, ráadásul úgy, hogy azt papírhulladéknak minősítve csupán 40 forintra értékelték? Ki hagyta ott a Hit Gyülekezetét egy tradicionális egyházért? Melyik lelkipásztor büszke arra, hogy közvetve némi roma vér is csörgedezik az ereiben?” – írja a szerző.

Néha elgondolkodtam olvasás közben, hogy mennyire volt nehéz egy kötetbe tessékelni 13 embert. Elsősorban az 1974-ben a Magyarországi Metodista Egyháztól különvált Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségre, valamint az 1995-ben, a Magyarországi Baptista Egyházból kivált Agapé Gyülekezetre gondolok.

Számomra a könyv legfőbb üzenete a szeretetteljes elfogadás. Lássuk meg ezekben a testvérekben, hogy a krisztusi parancsolat nyomán szeretet van bennük minden – nem pusztán saját felekezetbeli – testvérük és a világban élő nemhívő emberek iránt!

A könyvben található személyek vallomásai: Géczi Károly -Iványi Gábor – Kováts György – Kunszabó Zoltán – Mészáros Kálmán – Phil Metzger – Mézes László – Pataky Albert – Perjesi István – Schmied András – Szigeti Jenő – Szuhánszky Gábor – Vohmann Péter

A könyv megrendelhető a PTF honlapján, ahol további ajánlások is olvashatók.

Forrás: Evangélikus Élet

  1. Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: