Archive for category Férfireggeli

Hűség Istenhez

Péter május 6-i tanítása három különálló, de egymáshoz mégis kapcsolódó részből állt.

1.rész
Sok mindent szándékozunk cselekedni, de csak egyetlenegy ösvényen járhatunk. Ez az Úr ösvénye, amelyet az Ő fénye világít meg lábaink előtt.

2.rész
Ezt az utat hűségesen kell járnunk. Hűségesnek kell lennünk Istenünkhöz.

Én vagyok az Úr, a te Istened… Senki mást ne tekints Istennek, csak engem… Ne csinálj magadnak faragott képet… Ne borulj le ilyen képek előtt és ne tiszteld őket, mert én, az Úr, a te Istened féltőn szerető Isten vagyok. 2 Móz 20,1-5


Az Újszövetség központi gondolata a szeretet, de ez nem törölte el az Ószövetség parancsolatait.

Ha helyesen szeretünk, van bennünk egy egészséges féltés, mellyel védelmezni, óvni próbáljuk a szerettünket. És természetesen hűségesek is vagyunk hozzá. Isten, aki szeret minket, komolyan veszi a hűséget. A különböző vallásokban sok Isten van, de a mi Istenünk az Atya, nekünk őt kell követnünk, nekünk Hozzá kell hűségesnek lennünk. Hiszen senki más nem tette meg azt, amit az Atya megtett: Fiát adta, hogy meghaljon értünk a kereszten. Megvan-e szívünkben ez a meggyőződés?

Minden ember szabad akarata szerint dönt, hogy követi-e Istent, hűséges lesz-e Hozzá? Ez sokszor nem is olyan egyszerű dolog, mert sok minden elválaszt minket Istentől. Például az asztrológia. Isten kifejezetten tiltja, mert meg akar minket óvni a rossztól. Ő teremtette a csillagokat, hogy világítsanak, hogy segítsenek a tájékozódásban. De arra nem alkalmasak a csillagok, hogy meghatározzák egy bizonyos időben született ember temperamentumát, ahogy arra sem, hogy megmondják a jövőt. A természetfeletti dolgokkal két oldalról lehet kapcsolatba kerülni: Isten oldaláról, ha Igéjét olvassuk, ha közeli kapcsolatban vagyunk Vele az ima által, és ha közösségben vagyunk azokkal, akik szintén ezt az utat járják. De kapcsolatba kerülhetünk a természetfölötti világgal a Gonosz oldaláról is, az okkultizmus, varázslás, babona, jövendőmondás és ezotéria kapcsán.

Isten a Bibliában több helyütt felhívja a figyelmet, hogy ez utóbbi út a pusztába, a kiszáradáshoz vezet (Ésa 8,19-22; 5M 18,10-12; 3M 19,26-31; Zak 10,2; Apcsel 15,20; Apcsel 19,19-20; 1Kor10,7; 1Kor 10,20-22; Gal 5,19-21; ). Aki az okkult tudományokban gyakorolja magát, nem az Úr útján jár! A Gonosz hazugsággal csalja magához az embereket: látszólag jó dolgokat ígér, aztán, ha hozzászoknak, láncra veri őket. Isten azt mondja, légy hű halálig! Hit és hűség ugyanaz a szó: ha valakiben hiszünk, azt követjük, ahhoz ragaszkodunk, ahhoz hűségesek vagyunk.

Ha csalódunk valakiben, nagyon fáj. Ám Istennek ugyanúgy fáj a mi hűtlenségünk. Mert szeret minket, mert a gyermekei vagyunk. Felénk irányul a hűsége, még akkor is, ha mi hűtlenek vagyunk (2Tim 2,13). Isten hű a velünk kötött szövetséghez. Megerősít, megvéd a Gonosztól, nem hagy minket erőnkön felül megkísérteni. Sőt! Hűségét emberként is megmutatta a földön Jézus krisztusban. Jézus sokszor csalódhatott az emberekben, mégis hű maradt.

A mi hűségünk az odaadásunkban mutatkozik meg. Ha legyőzzük a kísértéseket, győztesnek érezhetjük magunk, megerősödik a hitünk. De ha kudarcot vallunk, az is egy lépcsőfok lehet a fejlődésünkben. Ha nem elcsüggedünk, hanem tanulunk belőle. Sok ember fejlődni tud a kudarcaiból okulva. Mások nem tudnak túllépni rajtuk. Lépcsőfoknak tekintsük kudarcainkat, ne akadálynak!

Mit kell tennünk ezért?

A.) Feldolgozni a kudarcot. Nem sajnálkozni! Az önsajnálat, a tehetetlenség, az „úgysem tudom megtenni” – érzése helytelen. A rossz érzéseinken keresztül kell jutni, nem megállni előttük!

B.) Elhatározni, hogy a bukás ellenére továbbmegyünk.

Mert az igaz fölkel, ha hétszer esik is, de a gonosztevők esése végzetes. Péld 24,16

C.)Emlékezni, hogy nem mi vagyunk az elsők, akik hibáztak. Sámson, aki olyan közel került egy rossz nőhöz, hogy az ártani tudott neki. Jónás, aki nem akarta vállalni a prófétaságot. Péter, aki megtagadta Jézust. De az ő kudarca az egyik első lépcsőfok volt a továbbfejlődéséhez. (A fenti A-B-C pont a Mai Ige című kiadványból lett merítve.)

Isten a hibáinkból is erényt tud csinálni, a mínuszainkat képes pluszra fordítani. Józsefet eladták testvérei, Isten ebből a hátrányos helyzetből fordította előnyösre József helyzetét. És mivel József mindvégig, minden nehézsége ellenére is hűséges maradt Istenhez, Ő ezt a hűséget gazdagon megáldotta.

A hűség néha nagyon nehéz, fájdalommal jár. Tanítványnak lenni is fájdalom. nem mindig öröm a keresztény élet, van benne próbatétel, nehézség, de a végén ott vár minket az örök élet az Úr oldalán.

3. rész
Folyamatosan emlékeznünk kell erre, és arra is, hogy mit tett értünk Jézus. Ez az emlékezés az Úrvacsorában teljesedik ki. Amit megeszünk, megiszunk, emlékeztet minket Jézus testére és vérére: a kenyér az Ő megtört testére, a bor az Ő kifolyt vérére. És fontos, hogy együtt emlékezzünk, ne magányosan, egyedül.

Ki vehet Úrvacsorát? Néhány éve a történelmi egyházak is megegyeztek abban, hogy az üdvösség hit által van, nem cselekedetek által. Aki elfogadja Jézus Krisztust, hisz az Ő halálában, feltámadásában, és visszajövetelében, aki úgy tekint magára, mint Krisztus testének egy tagjára, aki befogadja Őt, mint Megváltót, az bátran vehet Úrvacsorát.

De fontos, hogy az Úrvacsorát felkészülten vegyük, valljuk meg bűneinket! Ha nem tesszük, magunk ellen fordulunk, magunkra vonjuk a rosszat. Vegyük komolyan Isten kegyelmét! Mert bűnösök vagyunk, vétkezünk. “Nem az a dicsőség, ha sosem bukunk el, hanem az, hogy mindannyiszor képesek vagyunk felállni!”

Május 5-én volt férfireggeli

Május 5-én volt férfireggeli

Reklámok

, , ,

Hozzászólás

Barátok közt terjed a jó hír

Ezen a vasárnapon Péter a jó hír átadásáról tanított a János 1:35-52 alapján. Személyes élménnyel kezdte: gyermekkorában, amikor még nem volt telefon, ha egy jó filmet vetítettek a művelődési házban, vagy egy új, általuk kedvelt játék érkezett a boltba, rohantak megosztani a jó hírt egymással.

A jó hírt mindig is a barátok, az ismerősök, a szomszédok adták át egymásnak!

Keresztelő János bizonyságot tett arról, hogy Jézus Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét. Ez az igazán jó hír! János Jézushoz irányította a tanítványokat, akik jó tanítványok lévén, tudták, hogy követniük kell Jézust. De nemcsak követni akarták, hanem meg is akarták ismerni, megnézni, hol lakik, időt tölteni vele. Tehát követték Jézust, elmentek hozzá, nála maradtak.

Jan a moderátor volt, Péter az örömhír átadásáról tanított


Keresztelő János minden alkalmat megragadott, hogy rámutasson Jézusra, mint Isten Bárányára, pedig ez azzal járt, hogy az ő tanítványaiból Jézus tanítványai lettek. De János nem volt féltékeny, nem volt hiú, mindig Jézusra irányította az emberek figyelmét.

János evangéliuma leírja, hogy Keresztelő János először Andrással osztotta meg a jó hírt, aki továbbadta testvérének, Simonnak, ezután Fülöppel tudatták a hírt, aki Bétsaidából, András és Simon városából származott. Fülöp Nátánielnek továbbította a jó hírt, aki előbb kételkedett, de aztán személyesen is meggyőződött róla, hogy Jézus valóban Isten Fia.

Amikor találkozunk Jézussal, mi is ráébredünk, hogy ő már régóta ismer minket! Megosztjuk-e környezetünkkel, barátainkkal, ismerőseinkkel, szomszédainkkal a jó hírt? Rámutatunk-e Jézusra, mint egyetlen megmentőnkre? Az Egyetlenre, aki tud rajtunk segíteni? Hiszen senki más nem halt meg értünk, senki más nem fizette ki értünk az áldozatot!

És ránézve Jézusra, amint ott járt, mondta: Íme az Isten Báránya! És hallotta őt a két tanítvány, és követték Jézust. János 1,36-37

Jézus rengeteg helyen járt, rengeteg helyen tanított, sokan voltak, akik meghallgatták, de kevesen voltak, akik követték, vagy meghívták az otthonukba, mint Máté, Péter, Lázár vagy Zákeus. Sokan azért menekülnek az evangéliumtól, mert rájönnek, hogy meg kell változniuk, és minden változás gyötrelemmel jár. Zákeus, a jerikói adószedő, aki képes volt felmászni a fára, hogy lássa Jézust, meg tudott változni. Meghívta Jézust otthonába, megbánta bűneit, vagyona felét felajánlotta a szegényeknek, és üdvösséget nyert.

Ha meg akarunk valakit ismerni, elmegyünk hozzá, meghívjuk magunkhoz, követjük őt a végsőkig. Az apostolok életüket adták Jézusért. Tudták, hogy az örök élet sokkal értékesebb, mint földi, röpke életük. Nekünk is most kell elkezdeni a készülést az örök életre azzal, hogy keressük Jézust, és követjük Őt!

Végül Péter felhívta figyelmünket a Mai Ige című kiadványra és a maiige.hu oldalra, ahol naponta olvashatunk arról, mit nyerünk azzal, ha megismerjük Jézust. A kiadvány mindennap eszünkbe juttatja, hogy Jézus számára a legfontosabb az Atyával való személyes kapcsolat. Ezt a közösséget soha nem hagyhatjuk ki az életünkből! Nincs, és nem lehet fontosabb kötelességünk, mint naponta imádkozni!

, , ,

Hozzászólás

Közhely programok tavaszig

ISTENTISZTELET – Minden vasárnap délelőtt 10:30-tól délig

ANGOL TANFOLYAM – II. félév kezdete
2012. február 9. csütörtök, délután három óra (cím: XI. ker. Bogdánfy u. 7/D)

FILMVETíTÉS – Házasság Hete

TAVASZI IRODALMI EST – 2012. március 30. délután hat órától
Témája: “A vidám szív a legjobb orvosság”. Humoros irodalmi művekkel lehet készülni.

ÜNNEPNAPOK A KÖZHELYBEN
Virágvasárnap – 2012. április 1. 10:30-tól
Húsvét – 2012. április 8. 10:30-tól

FÉRFIREGGELI – 2012. április 21-én szombaton, délelőtt kilenc órától

KÖNYVTÁR – Hozzávetőleg 320 kötetből lehet válogatni! A www.közhely.hu weboldalon található katalógusban előre kiválaszthatóak és egy hónapra kölcsönözhetők. A könyvtár önkiszolgáló és ingyenes! Magazinok: egy hétre kölcsönözhető a Lydia Magazin, valamint a Family Magazin, melyek rendkívül tartalmas olvasnivalót kínálnak. Angol és magyar nyelvű ingyenes kiadványok is rendelkezésre állnak.

A Közhely mindenki előtt nyitva áll!

, ,

Hozzászólás

Vedd fel az ágyadat és járj!

Eric az Istentől kapott szabadságról prédikál


Vasárnap Eric Barnes volt a vendégünk. Tanítását a János 5,1-18 (gyógyulás a Bethesda tavánál) és a Lukács 5,1-11 (a csodálatos halfogás) igéire építette. Elmondta, hogy Jézus ugyanúgy megszabadít betegségünk terhétől, ahogyan a bűneink terhétől. John Bunyan írja A zarándok útjában, hogy amikor a megterhelt főhős a kereszthez ér, nehéz, bűnökkel teli zsákja magától leoldódik válláról. Ilyenkor a szabadságtól ugrálni tudna az ember, ahogy sok meggyógyult emberről olvashatjuk az Újszövetségben (Apcsel 3,8).

"Azokban a napokban eljöve János és prédikál Júdea pusztájában."


A bűn nem csak elviselhetetlen terhet jelent, de börtönbe is zár. Jézus azonban a mi nagy szabadítónk! Az Ő közelében rádöbbenünk, mennyire bűnösök is vagyunk. Először elküldenénk a Megváltót magunk mellől, mert szentségétől annyira mocskosnak látjuk magunkat, azonban Ő lehajol hozzánk és azt mondja: Ne félj, mostantól embereket halászol! Csak kövess engem! Krisztus követése maga a szabadság. Bűneink terhe nélkül valóban önmagunk lehetünk és olyan dolgokat élhetünk át, amiket azelőtt el sem tudtunk volna képzelni.

Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, amiket Isten készített az őt szeretőknek. 1Korintus 2,9

Férfireggeli a Közhelyben!

, , ,

Hozzászólás

Türelemre van szükségünk

Várakozás, lassúság, módszeresség - Péter a türelemről tanított

Tanítás a hosszútűrésről

Türelem, hosszútűrés, béketűrés, állhatatosság, kitartás – ezeket a kifejezéseket mindig a hit kísérőjeként találjuk meg a Szentírásban. Az, hogy olyan sokszor említi, már önmagában egy fontos üzenet: türelem nélkül nem jutsz előbbre, akkor sem, ha sietsz! Pál Apostol első helyen említi a türelmet a szeretet tulajdonságai között (1Kor 13,4) és negyedikként a Szent Szellem gyümölcsei között (Gal 5,22). Ehhez képest azonban a fogyasztói társadalom korszakának üzenete homlokegyenest ellene mond ennek: a gyorsaság, az azonnaliság mindenek fölött! Azokat a szavakat, mint a “várni”, “várakozni”, “tűrni” negatív színezettel használják a médiák. Gondoljunk csak a reklámokra: gyors hitel, gyors megtérülés, gyors meggazdagodás, gyors ügyfélszolgálatok, gyors szervizelés, gyors számítógépek, gyors online vásárlás, gyors futárszolgálat, gyors mosás, gyors társkeresés, gyors karrier, gyorsételek, intenzív tanfolyamok, pörgős filmek. Mi is felpörgünk. Úgy sietünk, ahogy a patakok rohannak a meredek hegyoldalról.

A gyorsaság ugyanolyan bálvány lett, mint a pénz. A következő képekkel és a Mézga Aladár epizóddal próbálom érzékeltetni fejreállt viágunkat, ahol, bár egyre jobban sietünk, mégis – ahogy Ady Endre mondta – “Mi mindig mindenről elkésünk, késő az álmunk, a sikerünk, révünk, nyugalmunk, ölelésünk. Mi mindig mindenről elkésünk.”




A fenti kép egy olyan háborús helyzet, ami a hívőkben mégis békességes tűrést nemz (Róma 5,3). A hosszútűrés (makrothymia) egy igazi erény, az egyetlen helyes válasz a beteg világ rohanására. A hosszútűrés legnagyobb példája maga Isten: Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson (2Péter 3,9). Ő maga a “békességes tűrés Istene” (Róma 15,5), aki tud várni, amennyit csak kell, és mégsem késik el. Mindezt értünk teszi és mi is Őérte tűrünk és persze saját magunkért, mert csak béketűréssel tudunk jó gyümölcsöt teremni (Lukács 8,5), és még a saját lelkünket is csak béketűrés által tudjuk megnyerni (Lukács 21,19).


Jó várni Istenre!

Mózes eleinte egy heves vérmérsékletű fiatalember volt, megölt egy egyiptomi embert, amiért el kellett menekülnie az országból. Ekkor kezdődött el hosszú, negyven éves várakozása a juhok mellett. Volt ideje mindent átgondolni, volt ideje az elképzeléseiről lemondani, háborgó lelkét lecsendesíteni, élete folyását Isten kezébe tenni. Minél lassabban fejlődik ki egy jellem, annál gazdagabb lesz, írja Thomas Hardy. Isten olyan alaposan megtanította a tűrésre Mózest, hogy végül a földkerekség legszelídebb embere lett! (4Mózes 12,3). Erre a szelíd lelkületre volt szüksége a legtöbb türelmet igénylő szolgálathoz: Izrael népének vezetéséhez. Ábrahámnak is minden nap meg kellett vívnia a türelem harcát, hogy olyan öregen is lehet fia, csak ki kell várnia az Istentől rendelt időpontot. József is kijárta a türelem iskoláját rabszolgaként és elítéltként, amíg végre felemelte az Úr, és egy egész országot bízott rá. Pál (Róma 5,3) és Péter (2Péter 1,6) is leírják saját szavaikkal a hit útját, fejlődését, egészen a célig. Egyikük felsorolásából sem marad ki a hosszútűrés. A türelmetlenség azonban egymás után idézi elő a hibákat. Nélkülözi a meggondoltságot és a módszerességet: olyan, mint amikor ész nélkül futunk, amíg el nem esünk, vagy amikor ismeretlen mélységű vízbe ugrunk fejest. Franz Kafka szerint “Minden emberi hiba türelmetlenség, a módszeresség idő előtti megszakítása.”A hit, a türelemhez kapcsolódó legfontosabb kulcsszó. További kulcsszavak: várakozás, lassúság, és az előbb említett módszeresség. Néhány író figyelemre méltó bölcsességgel írt a türelemről:
“Türelem az, amikor megengedjük valakinek, hogy ne legyen tökéletes.” (Gary Chapman)
“Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat.” (Antoine de Saint-Exupéry)




Van pozitív lassúság, például, amikor késedelmesek vagyunk beszédre és a haragra (Jakab 1,19). Ezt a Biblia meggondolásnak, megfontoltságnak nevezi. Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt (Példabeszédek 15,28). A meggondolás olyan, mint egy személyi testőr, aki nem engedi, hogy hirtelen beszéddel, vagy indulatból fakadó cselekedetekkel kárt tegyünk magunkban és másokban: Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged. (Példabeszédek 2,11). Ebben a “szent és áldásos késésben” is Isten a példánk, nem véletlenül hangsúlyozza az Ószövetség annyiszor, hogy Isten késedelmes a haragra.



Néhányan, akik most olvassák ezt az elmélkedést, arra gondolnak, hogy mindez nagyon szép, de “én képtelen vagyok a türelemre, mivel elkoptak az idegeim”. A türelem azonban, nem csak egy nehéz munkával elsajátított tulajdonság. Gyümölcs is, a Szent Szellem gyümölcse. Ha Krisztussal járunk, megterem bennünk magától, mert a reménység maga után vonzza a türelmet. Persze nekünk is kell tennünk valamit érte, hiszen pusztán a hit nem sokat ér cselekedetek nélkül. Mi legyen ez a cselekedet? Jakab azt írja, hogy ha valakinek nincs bölcsessége, kérje Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül megadja. És ha a türelem az, ami nincs? Akkor imádkozzunk érte, ahogy Pál Apostol imádkozott a Kolossei gyülekezet tagjaiért, hogy legyenek erősek a hosszútűrésben és a kitartásban (Kolosse 1,11). Imádkozzunk mi is: Atyám, kérlek adj bölcsességet és erőt, hogy józanul reagáljak minden helyzetre, hogy soha ne haragos indulatból beszéljek és cselekedjek. Őrizd jól a számat, hogy ne mondjak olyat, amit később megbánok. Kérlek, erősíts meg engem a kitartásban és a hosszútűrésben. Jézus nevében: Ámen.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. Kérlek, segíts, hogy tudjak várni! (Antoine de Saint-Exupéry)

Károly beszámolt afrikai misszójáról


Búcsú Károlytól, aki visszament Kenyába megházasodni!

, , , , , , ,

Hozzászólás

Isten megismerésének útja

Július 31-én Isten megismerése volt a téma. János evangéliumában olvashatunk arról, hogy egy bizonyos ponton túl a tanítványok nagy része már nem követte tovább Jézust. Ekkor kérdőre vonta az apostolokat: Vajon ti is el akartok menni? Péter így válaszolt:

Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad. És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia. (János 6, 68-69)

Péter Isten megismeréséről tanított


Megdöbbentő, hogy az a sok tanítvány, akik már jó ideje követték Őt, hallgatva a tanításait és látva a hatalmas csodákat, végül mégis elhagyják Jézust. Miért követték eddig? Hogy jóllakhassanak a kenyerekből és a halakból? Talán azért, mert az elnyomott Júdea felszabadítóját szerették volna láni benne? Meg akartak gyógyulni? Talán mindegyik. Nincs is baj ezekkel a kívánságokkal: mind szeretnénk jókat enni, betegségeinkből meggyógyulni és szabad országban élni. Az apostolok is akarták mindezt, de bennük volt valami plusz, ami a visszakozó tanítványokban nem volt meg. Mi volt az? Péter mondta ki: Jézus megismerése Isten fiaként és megváltóként. Ő több mint gyógyító és tanító, Ő a Krisztus. Izrael népe sem ismerte meg Istent a pusztában, noha negyven égig velük volt és látható módon vezette őket és táplálta őket, rengeteg csoda által. Mit mondott végül róluk Isten? Azt, hogy bár “látták a cselekedeteimet negyven esztendeig, mégsem ismerték meg az útjaimat!” (Zsidó 3,7-19) Isten jelenlétében is tudtak hitetlenek lenni. Ellenben Mózes és Józsué többet tettek annál, hogy az áldásokat várták: Időt töltöttek Istennel és összebarátkoztak vele. Minél több nehézségen mentek keresztül vele, annál jobban megismerték. Az apostolok is így ismerték meg Jézust, így tudtak kitartani végig. Erre a mély megismerésre van nekünk is szükségünk, ezért a megismerésért imádkozik Pál a leveleiben:

A mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon néktek bölcseségnek és kijelentésnek Lelkét az Ő megismerésében! (Efézus 1,17) Nem szűnünk meg érettetek imádkozni, és kérni, hogy betöltessetek az Isten akaratának megismerésével minden lelki bölcseségben és értelemben, hogy járjatok méltóan az Úrhoz, teljes tetszésére, minden jó cselekedettel gyümölcsöt teremvén és nevekedvén az Isten megismerésében! (Kolossé 1,9-10)

Ezért imádkozik a megismerés fontosságát az apostolok között először felismerő Péter is, leírva a megismerés útját lépésről lépésre:

Kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen az Istennek és a mi Urunknak, Jézusnak megismerésében. Az ő isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való, azáltal, hogy megismertük őt, aki saját dicsőségével és erejével hívott el minket. Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek és megmeneküljetek attól a pusztulástól, amelyet a kívánság okoz a világban. Éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek a mi Urunk Jézus ismeretében sem tétlenek, sem terméketlenek. Akiben pedig ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, és elfeledkezett arról, hogy régi bűneiből megtisztult. Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha. És így dicsőségesen fogtok bemenni a mi Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába. (1Péter 1,2-11)

Augusztusi férfireggeli

, , , ,

Hozzászólás

Meghívás a pihentető iga alá

Szombaton férfireggeli volt, a vasárnapi istentiszteleten pedig Jan tanított. A jézusi meghívásról volt szó és az ő igájáról, amely “gyönyörűséges és könnyű”.

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű. (Máté 11,28-30)

Férfireggeli


Mi pihentet az iga hordozásában? Az, hogy jó segíteni másokon, jó a bajba jutottak terhét hordozni (Gal 6,2). Amikor mások életét könnyebbé tesszük, bármilyen nehéz munkával járjon is: megpihen a lelkünk. A másik meghívással kapcsolatos ige a következő volt:

Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: “Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek! (Jn 7,37-38)

Ilyen víztisztítókat szoktunk küldeni a katasztrófa sújtotta országokba


A harmadikban pedig pedig mi hívjuk meg Jézust a házunkba enni. (Bár ezt a Szentírás olyan hívőkről mondja, akik meglangyosodtak hitükben, de néha mi is ilyenek voltunk és még lehetünk.)

Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem. (János 3,20)

További igék a meghívásról: Máté 22,3-14; Lukács 14,7-24; Jel 19,7-9

Larry utánanéz...


Ilyen szép volt az idő!

, , , ,

Hozzászólás