kozhely

Ez a felhasználó nem osztott meg életrajzi információkat

Főoldal: https://kozhely.wordpress.com

Az örömhír átadása

Várjuk már, hogy újra mehessünk Istentiszteletre, addig azonban egy új sorozatot kezdünk, ami az “Evangélizáció és tanítványság a Biblia tükrében” című könyvet fogja feldolgozni.

A bevezető rész már elkészült, ebben az örömhír átadásának fontosságáról van szó:

Tartsatok ki és imádkozzatok a vírushelyzet mielőbbi végéért, ha van imakérésetek, írjátok meg. Remélem, nemsokára találkozhatunk újra, azon igyekszünk, hogy ez megvalósulhasson.

“És hallék nagy szózatot az égben, amely ezt mondja vala: Most lett meg az idvesség és az erő, és a mi Istenünknek országa, és az ő Krisztusának hatalma; mert a mi atyánkfiainak vádolója levettetett, ki vádolja vala őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt. És ők legyőzték azt a Bárány véréért, és az ő bizonyságtételöknek beszédéért; és az ő életöket nem kímélték mind halálig.” Jelenések 12,10-11

Fogadjátok szeretettel a 2021-es évre szóló bátorítást is:

Hozzászólás

A szövetség megújítása

A metodista közösségek sajátos liturgiai rendje, a szövetségmegújító istentisztelet. Ezt az istentiszteletet általában újév napján vagy az év első vasárnapján tartották, de kapcsolódhatott más eseményhez is. Gyülekezetünkben minden év első istentisztelete szövetségmegújító. A szövetségmegújító istentisztelet fontos részei: könyörgés tiszta szívért, tanítás (Jn 15,1-8 szerint), imádat, hálaadás, bűnvallás és a szövetség megújítása. Az istentisztelet középpontjában a szövetségmegújító imádság áll.

jelmondat

A liturgia szövege és felépítése visszanyúlik az első metodista mozgalom idejére, a XVIII. századra. 1747-ben Wesley János – a metodista mozgalom vezetője – felszólította a gyülekezetek tagjait, hogy minden évben újítsák meg szövetségüket Istennel. Az első szövetségmegújítási alkalmat 1755-ben a Francia Gyülekezetben tartották. Az évszázadok folyamán többször módosították, nyelvezetét közérthetőbbé tették. A szövetségmegújítási liturgia teljes egészében itt hallgatható és olvasható:

[VEZETŐ] IMA

JELMONDAT: Mindaz, aki vagyok, mindaz, amim van, mindaz, amire képes vagyok, Isten ajándéka, amit azért kaptam, hogy megvalósítsam a szándékait a világban magamon keresztül.

A SZÖVETSÉG MEGÚJÍTÁSA ISTENTISZTELET – WESLEY JÁNOS

1747. december 25-én Wesley János határozottan felszólította a metodistákat, hogy újítsák meg szövetségüket Istennel. Az első Szövetség Megújítási Alkalmat 1755. augusztus 11-én tartották Spitalfield-ben a Francia Gyülekezetben. „Annak az áldott embernek, Richard Alleine-nek” a szavait alkalmazta, melyet brosúra formájában meg is jelentetett még abban az évben a Keresztyén Könyvtárban.  Wesley 1780-ban a brosúrát kiadta. Közel egy évszázadon változtatások nélkül használták. Utána többször módosították mindaddig, míg az emberek egyre inkább be tudták építeni az áhítatokba. Azóta többször is átdolgozták azért, hogy nyelvezete közérthetőbb legyen.

Ez az istentisztelet 1755 óta a Metodista mozgalom számára áldás forrása, és gyümölcsöző gyakorlat. Készítsük fel szívünket a bűnvallásra, mialatt elénekeljük a következő éneket. Gondoljunk arra, hogy Jézus bűnné lett értünk, hogy nekünk bűnbocsánatot szerezzen.

[VEZETŐ] Imádkozzunk!

Mindenható Isten, aki minden szívbe belátsz, aki minden kívánságot ismersz, aki előtt semmi nem rejthető el: tisztítsd meg a szívünk szándékait a Szent Szellemed által, hogy teljes odaadással szeressünk téged, és méltón magasztaljuk szent nevedet Krisztus a mi Urunk által. Ámen.

Imádság: Miatyánk

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is; Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

[1. EMBER] Igeolvasás: János evangéliuma 15, 1-8

“Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi; és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Ha valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad, összegyűjtik valamennyit, tűzre vetik és elégetik. Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek. Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek, és akkor a tanítványaim lesztek.” “Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben.Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen.” “Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket. Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek. Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek.

* A vezető intése:
Barátaim: Az életben soha nem szabad szem elől tévesztenünk a következő a három dolgot, mert ezek a leglényegesebbek:

1) Az örökkévaló dolgok sokkal lényegesebbek és fontosabbak, mint a mulandók, melyek csupán átmenetiek.

2) A láthatatlan dolgok éppúgy biztosak, mint a láthatók.

3) Örökkévalóságban eltöltött sorsod attól függ, hogy most milyen döntéseket hozol. Isten Új Szövetséget kötött velünk Jézus Krisztus által. Ezt a szövetséget Jézus vére pecsételte meg – és ez örök.

Egyik oldalról a szövetség Isten ígérete, hogy mindent be fog teljesíteni bennünk és általunk, amit Jézus Krisztusban kijelentett. Másik oldalról pedig mi magunk pecsételjük meg a szövetséget, hogy többé nem önmagunknak élünk, hanem Istennek. Időről időre megújítjuk odaszánásunkat, ígéretünket és Istennek tett szent eskünket. Most is azért gyűltünk össze, hogy örömmel és teljes komolysággal megújítsuk azt a szövetséget, mely Istenhez köt bennünket.

MEGVALLÁS

* Vezető:
Tartsunk önvizsgálatot Isten előtt. Alázatosan valljuk be bűneinket és vizsgáljuk meg a szívünket. Nézzük meg őszintén életünket, nehogy önbecsapásunkkal kirekesszük saját magunkat Isten jelenlétéből.

* A jelenlévők válasza a megvallásra:
“LÉGY KÖNYÖRÜLETES HOZZÁNK, ÉS BOCSÁSS MEG NEKÜNK, URAM”

IMA:
[2. Ember] Atyánk, az élet útját biztosítottad számunkra Fiad, Jézus Krisztus által. Megvalljuk, hogy sokszor vonakodunk attól, hogy róla tanuljunk, és kövessük Őt. Sokszor szólítottál és hívtál bennünket és mi nem válaszoltunk. Kinyújtottad felénk kezedet más embereken keresztül, és észre sem vettük. Számos áldást kaptunk tőled, és nem adtunk érte hálát neked. Nem vagyunk méltók arra a hatalmas szeretetre, amit irántunk mutatsz.

“LÉGY KÖNYÖRÜLETES HOZZÁNK, ÉS BOCSÁSS MEG NEKÜNK, URAM”


[3. Ember]
Kérünk, bocsáss meg, mivel sokszor annyira semmitmondóan dicsérünk téged – – csupán rutinból tesszük. Bocsáss meg azért, mert az imáink önzőek, nagyon következetlenek vagyunk és hitetlenek. Elhanyagoljuk más hívőkkel a közösséget, és nem vagyunk hűséges tanúi Krisztusnak. Bocsáss meg felszínes álarcaink miatt és azért, mert nem törődünk szent útjaiddal.

“LÉGY KÖNYÖRÜLETES HOZZÁNK, ÉS BOCSÁSS MEG NEKÜNK, URAM”

[4. Ember]
Kérünk, bocsáss meg nekünk, mert elfecséreljük az időnket és elpazaroljuk azokat az ajándékokat, melyeket nekünk adtál. Kérünk, bocsáss meg nekünk, mert kimagyarázzuk helytelen cselekedeteinket, és vétkeinkért nem vállalunk felelősséget. Kérünk, bocsáss meg nekünk, amikor nem győzzük le a gonoszt jóval.

“LÉGY KÖNYÖRÜLETES HOZZÁNK, ÉS BOCSÁSS MEG NEKÜNK, URAM”

[5. Ember] Kérünk, bocsáss meg azért, hogy a szeretetedből oly keveset adtunk tovább másoknak, azért, hogy átsiklottunk mások szükségei felett és azért, mert érzéketlenül átnézünk a körülöttünk lévő igazságtalanság felett. Kérünk, bocsáss meg, amikor elhamarkodottan ítélkezünk, amikor meggondolatlanul vádolunk, amikor vonakodunk megbocsátani és elhanyagoljuk azt, hogy helyreállítsuk a kapcsolatunkat másokkal.

“LÉGY KÖNYÖRÜLETES HOZZÁNK, ÉS BOCSÁSS MEG NEKÜNK, URAM”

* Vezető:
Most mindannyian, csendben valljuk meg Istennek saját bűneinket. Megvallottuk bűneinket az Úrnak. Most pedig valljuk meg, hogy Isten mennyire nagyszerű Isten és azt, hogy méltó arra, hogy teljesen átadjuk magunkat neki, mialatt énekelünk.

MEGVALLÁS:
* Vezető:
Add az Úrnak magad. Add fel önrendelkezési jogodat, azt, hogy kézben akarsz tartani mindent. Add át magad az Úrnak. Azt mondják, akik magukat adják a bűnnek és a világnak: “Bűn: a tied vagyok. Világ: a tied vagyok. Gazdagság: a tied vagyok. Élvezetek: a tied vagyok.” Most ragadd meg a pillanatot és add át magad az Úrnak. Mondjuk együtt a zsoltárossal: “Istenem, a tiéd vagyok. Tiéd a hódolatom. Átadom magam, téged szolgállak.” Átadtad magad az Úrnak. Ezzel azt mondod neki, hogy elégedett leszel mindazzal, amit ő megenged, és amit neked feladatként ad. Engedd meg neki, hogy kijelölje számodra a feladatot. Krisztus sokféle szolgálatot tartogat: vannak könnyebbek, vannak nehezebbek, vannak látványosak és vannak olyanok, melyeket észre sem lehet venni. Van olyan szolgálat, amely megfelel saját érdeklődési körünknek és természetünknek, más pedig egyáltalán nem. Van olyan, amely Krisztusnak is és saját magunknak is az örömére szolgál. Van olyan, mely Krisztusnak nagyon tetszik – például amikor Őt imádjuk és magasztaljuk. Ugyanakkor van feladat, melyet csak úgy tudunk elvégezni, ha megtagadjuk önmagunkat. Talán ezek a legnehezebb szolgálatok. Tudd meg, hogy Krisztus személyesen mit vár tőled, és add át magad teljesen az ő akaratának. Egy pillanatig se gondold, hogy saját ötleteiddel jöhetsz Krisztushoz. Az egyszerűen nem működik. A terv Jézus Krisztusban már réges-rég készen áll. Úgy kell hozzá fordulnunk, ahogyan ő szeretné. Tudd meg tőle, hogy Krisztus mit vár tőled és teljesen add át magad akaratának.

* A vezető az odaszánás imájához elmondja a bevezetőt:
Uram, átadjuk magunkat neked. Legyen életünkben minden akaratod szerint. Nem formálunk jogot ahhoz, hogy saját tervet készítsünk magunknak életünkre nézve. Alárendeljük magunkat neked. Cselekedj velünk tetszésed szerint. Hagyd, hogy szolgáid legyünk.

* A vezető a gyülekezettel együtt folytatja az odaszánást:
Uram tégy velem, amit akarsz. Helyezz bárhová, ahová te akarsz. Legyek bár ezüst vagy arany edény, legyek bár fa vagy kőedény. Megelégszem azzal, amivé Te hívsz el. Hajlandó vagyok nemes és tiszteletre méltó tagja lenni a Krisztus Testének, mint például egy szem vagy egy fül. De ugyanúgy elfogadom azt is, hogy kevésbé becsült vagy épp rejtett tagja legyek, mint a kéz, a láb vagy egy nem látható szerv. Többé nem vagyok a magamé, hanem a tied. Tégy oda, ahová szeretnél, tégy a mellé a személy mellé, akit te jónak látsz. Add, hogy azt tegyem, amit te is teszel, és fogadom a szenvedést is. Használj vagy tégy félre. Engedd, hogy felmagasztaljanak vagy eltiporjanak érted. Legyek tele vagy legyek üres. Legyek bár vagyonos vagy nincstelen. Szabadon és örömmel mindent átadok neked. Átadom azt, aki vagyok, és amim van. Használj tetszésed szerint. Ámen.

* A vezető intése:
Hallgassátok meg Wesley János felszólítását!
“Kedveseim, a kereszténység lényege az ilyen odaszánásban rejlik. Szövetséget kötöttetek Krisztussal. Csak akkor és csakis akkor váltok valóban keresztény emberré, amikor Istent választjátok osztályrészül, sorsotok irányítójává és örömforrásává. Amikor minden reményeteket Krisztusba vetitek, amikor az általa megszerzett igazság érdemét magatokénak valljátok, amikor megértitek, és szívből lemondotok önmagatokról az Ő javára. Krisztus csakis követői számára lesz Megváltóvá. Ő az örök élet szerzője azoknak, akik neki engedelmeskednek. Krisztus szolgája senki nem lehet saját beleegyezése és önmaga átadása nélkül. Az ő emberei készséges emberek. Ő lesz minden nekünk. Vagy minden, vagy semmi.”

SZÖVETSÉGKÖTÉS:

* A vezető intése:
Vizsgáljátok meg szíveteket és nézzétek meg, hogy szövetséget tudtok-e kötni Istennel Krisztusban:
1) Először vegyétek számba a bűneiteket és döntsétek el, hogy el tudtok és el is fogtok tőlük szakadni. Ugyanakkor gondoljátok meg, hogy milyen parancsai és követelményei vannak Krisztusnak – mennyire szent, szigorú és szellemi követelményeket támaszt. Hozzatok döntést, engedjétek meg neki, hogy törvényei igazgassák életeteket!
2) Másodszor a legkomolyabban gondoljátok végig ésszel és szívvel, amit tesztek. Ez a döntés a lehető legfontosabb döntés – és nem lehet könnyelműsködni.
3) Harmadszor: ragadjátok meg Isten szövetségét. Támaszkodjatok ígéretére és ő meg fogja adni a kegyelmet és az erőt ahhoz, hogy egy ilyen jelentős ígéretet erővel töltsön meg. Ne próbáljátok meg saját erővel megtenni, hanem bízzatok az Ő erejében.
4) Határozd el, hogy hűséges leszel. Nagyszerű elhatározást tettél az Úrnak, ne nézz hátra, ne fordulj vissza.
Végezetül, a lehető legkomolyabban és legünnepélyesebben készüljetek úgy, mintha az Úr látható módon is, testben köztünk lenne. Nyissátok meg szívetek az Úrnak.

* A vezető és a gyülekezet közösen imádkoznak:
Istenem, Atyám! Szívem legmélyéből megtagadok mindent az életemben, ami nem neked tetsző. Erős szövetséget kötök veled, és nem engedem meg magamnak, hogy bármely ismert bűnömet folytassam, hanem tudatosan menekülök előlük. Nem akarok elfordulni tőled és szent útjaidtól; inkább eltökélem, hogy mindent elhagyok ezen a világon, ami kedves nekem. Őrizni fogom a szívemet és elmémet és odafigyelek, hogy ellenálljak a kísértés minden formájának. Itt, a Te jelenlétedben és ezek előtt a tanúk előtt ünnepélyesen és komolyan megvallom, hogy Uram és Istenem vagy. Uram, elfogadlak: Atya, Fiú és Szent Szellem, elfogadlak! Légy életem és jövőm gondoskodója. Megígérem, hogy életem minden napján téged szolgállak szentségben és igazságban. Megvallom, hogy nincsenek saját érdemeim és egyedül a te igazságodra támaszkodok, mely az Úr Jézus Krisztus által az enyém lett. Visszautasítom saját bölcsességemet és elfogadom a tiédet, mint életem irányítóját. Visszautasítom saját akaratomat, és a Te akaratodat fogadom el életem törvényadójának. Itt és most elkötelezem magam, hogy szuverén akaratod szerint foglaljam el a helyem az életemben. Mindenben elégedett leszek: áldásokban és szenvedésekben. Az életben semmi – sem öröm, sem bánat – nem választhat tőled el. Most pedig, Mindenható Isten, szívek vizsgálója megkötöm veled ma ezt a szövetséget teljes komolysággal minden fenntartás nélkül. Ha bármilyen hamisságot vagy komolytalanságot látsz a szövetségemben, akkor kérlek, mutasd meg nekem és segíts kiigazítanom. Jézus Krisztus nevében örömmel átadom neked az életem. Ámen.

ÚRVACSORA 

Meghívás:
Ti, akik igazán és buzgón megtértek bűneitekből, akik szeretetben és békességben éltek felebarátjaitokkal, és új életet kívántok élni Isten parancsolatait követve és szent útjain járva, gyertek hittel, és részesedjetek e szentségben vigasztalásotokra: és alázatosan mondjátok el őszinte megvallásotokat a mindenható Istennek.

Az Úrvacsora megszentelése:
Mindenható Isten, Mennyei Jó Atyánk, aki szeretetedből ideadtad Egyetlen Fiadat, Jézus Krisztust, hogy halált szenvedjen a kereszten a mi megszabadulásunkért. Áldozatát egyszer s mindenkorra felajánlotta minden emberért. Teljesen, tökéletesen és elégségesen megbűnhődött bűneinkért, jóvátételt szerzett a világ bűnéért. Asztalodhoz járulunk Fiad, Jézus Krisztus iránti engedelmességgel. Szent Evangéliumodban megparancsoltad nekünk, hogy rendszeresen emlékezzünk meg becses haláláról mindaddig, míg visszatér. Hallgass meg, irgalmas Atyánk! Alázatosan kérjük, hogy részesedjünk áldott testéből és véréből, miközben vesszük a kenyeret és a poharat parancsa szerint az ő szenvedésének és halálának emlékére. Az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte és tanítványainak adta, és ezt mondta: “Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.”

Az Úrvacsora felszolgálása:
A mi Urunk, Jézus Krisztus teste, mely tiérettetek megtöretett, megtartja testeteket és lelketeket az örök életre. Vegyétek, egyétek annak emlékére, hogy Krisztus meghalt értetek. Erősödjön meg szívetek a hit által hálaadással. Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és miután hálát adott, továbbadta nekik, és ezt mondta: “Igyatok ebből mindannyian, mert e pohár amaz újszövetség az én vérem által, mely kiontatik tiértetek és sokakért a bűnöknek bocsánatára. Ezt cselekedjétek: valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” Ámen.

Az Úrvacsora felszolgálása:
Az Úr Jézus Krisztus vére, mely sokakért kiontatott, megóvja és megvédi testeteket és lelketeket az örök életre. Igyatok ebből mindannyian annak emlékére, hogy Krisztus vérét ontotta értetek. Legyetek hálásak ezért.

IMA

ÁLDÁS: Annak pedig, aki megőrizhet titeket a botlástól, és dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben, ujjongó örömmel: az egyedül üdvözítő Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által: dicsőség, fenség, erő és hatalom öröktől fogva, most és mindörökké. Ámen.

Hozzászólás

Veszélyhelyzet idején szünetelnek a programok

“Ha esik, keresd meg a szivárványokat; ha sötét van, keresd meg a csillagokat.” – Oscar Wilde

Kedves Barátai az Élet Kenyere Alapítványnak!

A járvány az elmúlt nyolc hónapban drámai hatással volt egész életünkre és sajnos még nem ért véget. Orbán Viktor miniszterelnök ma új korlátozások sorozatát jelentette be, amelyek közvetlen hatással vannak az alapítvány programjaira és tevékenységeire. Míg a korlátozások december 11-ig tartanak, valószínűsíthető, hogy meghosszabbítják majd azokat.

(Lásd https://kormany.hu/hirek/a-jarvany-terjedeset-korlatozo-intezkedesek-lepnek-eletbe)

1. Minden személyes programot és tevékenységet további értesítésig lemondunk. Ez magában foglalja, de nem kizárólagosan, az angol csoportokat, a torna csoportokat, a zenei csoportokat, a beszélgető csoportokat, valamint az összes gyülekezeti csoportot és istentiszteletet.

2. A programvezetőknek lehetőségük van online folytatni programjaikat. Az erre vonatkozó döntés kizárólag a program vezetőjén múlik. Ha online folytatódik a program, a programvezetők értesítik a résztvevőket és az irodát.

3. Az alapítvány továbbra is támogatja a karácsonyi cipősdoboz akciót. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy adományozzanak megfelelő ajándékokat, cipősdobozokat vagy pénzt. Ezeket személyesen, napközben, az irodába adhatják át.

4. Töröljük az éves közösségi karácsonyi programot, amelyet általában Budapesten tartunk meg. Helyette a budapesti és a győri gyülekezet által közösen készített, előre felvett karácsonyi műsor lesz elérhető, amely magyar és angol nyelven jelenik majd meg, és feltöltjük a YouTube-ra. Addig is elkezdtük a újra a karanténvideóink készítését, íme az első:

Ezékiellel érünk a nagyprófétákról szóló tanítássorozat végére

Reméljük és imádkozunk, hogy a COVID-19 oltóanyagát és gyógymódját hamarosan kidolgozzák és jóváhagyják. Amíg ez nem történik meg, figyeljünk, és vigyázzunk egymásra, kiemelten a rászorulókra, valamint tartsuk be az egészségügyi és biztonsági irányelveket.

Köszönjük a megértését, az együttműködését és az imát.

Tisztelettel,

Larry L. Winckles

Az Élet Kenyere Alapítvány elnöke

“Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.”

Filippi levél 4:6-7

Hozzászólás

Kik is azok a metodisták?

Aki szeretné jobban megismerni a metodista mozgalmat, annak jó szívvel ajánlom gyülekezetünk és alapítványunk ingyenes, képes kiadványát! Nemcsak érdekes történelmi olvasmányként szolgál, hanem kis áhítatok is találhatóak benne minden fejezet végén. A szerző Larry Winckles, szabad metodista lelkész és misszionárius.

,

Hozzászólás

Piknik a Bikás parkban!

Kedves Közhelybarát!

Augusztus 2-án vasárnap a Bikás parkban fogunk piknikkel összekötött szabadtéri istentiszteletet tartani. Tehát, ne a Villányi útra gyertek, hanem találkozzunk a Bikás park kinti metrólejáratánál (ahol a könyves szekér is van) 10:15-kor! Hozzatok magatokkal piknikebédet, takarót és esetleg naptejet (bár igyekszünk árnyékban maradni). 10:30-kor kezdjük az éneklést, majd Zsuzsi fog tanítani. Az Istentisztelet egy órás lesz, utána piknik! Gyertek sokan és maradjatok velünk sokáig!

Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak! Mint a drága olaj a fejen, amely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán; amely lefoly köntöse prémjére; Mint a Hermon harmatja, amely leszáll Sion hegyeire. Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!

133-as zsoltár

Bármi kérdésetek vagy kérésetek van, szóljatok bátran!

A mielőbbi találkozás reményében, szeretettel,


A Köz-Hely szolgálattevői

Hozzászólás

Intsétek egymást minden napon! (napi áhítatok)

“Péter és János felment a templomba a délutáni imádkozás idejére, három órára. Arra vittek egy születése óta sánta férfit, akit mindennap letettek a templomnak abba a kapujába, amelyet Ékes-kapunak hívtak, hogy alamizsnát kérjen a templomba menőktől. Amikor meglátta, hogy Péter és János be akar menni a templomba, alamizsnát kért tőlük. Péter pedig Jánossal együtt rátekintett, és azt mondta: Nézz ránk! Ő felnézett rájuk, remélve, hogy kap tőlük valamit. Péter így szólt hozzá: Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel, és járj! És jobb kezénél fogva felemelte, annak pedig azonnal megerősödött a lába és a bokája, felugrott, talpra állt, és járt. Bement velük a templomba is, járkált, ugrándozott, és dicsérte az Istent. Látta őt az egész nép, amint járkál, és dicséri az Istent. Felismerték, hogy ő az, aki alamizsnáért szokott ülni a templom Ékes-kapujában. És félelemmel telve csodálkoztak azon, ami vele történt.” Apostolok cselekedetei 3,1-10

Legutóbb megtudtuk, hogy a metodista mozgalom mély hatással volt az angol kultúrára, amely később elterjedt az egész világon. De miért? Mi volt annyira eltérő az üzenetükben és módszereikben? Talán négy alapelv miatt. Először, a Szentíráson alapult. A hangsúly azon volt, hogy az üdvösség csak hit által, Krisztuson keresztül van. És erről a Szentlélek tanúságán keresztül bizonyosodhatunk meg. Efézus 2,8-9 „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” Másodszor, az üdvösség mindenki számára elérhető volt, nem csak néhánynak közülük. Ez azt jelentette, hogy a betegek, a szegények, a munkások, a bányászok, az özvegyek, az árvák, sőt a rabok is, hitben jöhetnek Krisztushoz, nemcsak a gazdagok vagy a befolyásosak. 2Péter 3,9 „Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen.” Harmadszor, nemcsak az üdvösség volt szabadon elérhető mindenki számára, hanem a Szentlélek hatalma is megváltoztathatja mindenki életét. Ez az átalakulás a szív és az élet szentségéhez vezet. És az emberek láthatták, hogy ez valóban meg is történt. 2Korinthus 7,1 „Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, és Isten félelmében tegyük teljessé a mi megszentelődésünket.” Negyedszer, azoknak, akik Krisztusban hittek, nem kellett maguknak kitalálniuk, hogyan növekedjenek a hitben és a szentségben. A felállított kis csoportok segítették ösztönözni és támogatni az emberek életét a hit és a szentség útján. Zsidók 10,25 „Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást; annyival is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.”

“Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és ők én népem lesznek.” – írja Pál a 2Kor 6,16-ban Mózestől idézve Isten igéretét (3M 26,12). Mózes óta Izrael volt az ősgyülekezet. De Istennek kezdetektől fogva az volt a terve, hogy minden nemzetből csatlakozzanak az ő népéhez, hit alapján (Zak 2,11-15; Ésa 11,10; Joel 2,28-30). És amikor Joel és Jézus igérete (Luk 24,49; Jn 14,15-26; 15,26; 16,7-11; Csel 1,4-5) szerint a Szentlélek leszált a tanítványokra Jeruzsálemben, ők lettek az újszövetségi gyülekezet magja. Az aznap bemerítkező 3000 emberrel kiegészülve összeált gyülekezet leírása: Csel 2,42 “És foglalatosok voltak az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben. Támada pedig minden lélekben félelem, és az apostolok sok csudát és jelt tesznek vala. Mindnyájan pedig, akik hivének, együtt valának, és mindenük köz volt; És jószágukat és marháikat eladogaták, és szétosztogaták azokat mindenkinek, amint kinek-kinek szüksége volt. És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek eledelben örömmel és tiszta szívvel. Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporította gyülekezetet az idvezülőkkel.”

“Mivel ez az ember feltartóztatta Pétert és Jánost, az egész nép megdöbbenve futott hozzájuk az úgynevezett Salamon-csarnokba. Amikor Péter ezt látta, így szólt a néphez: Izráelita férfiak, miért csodálkoztok ezen? Miért néztek úgy ránk, mintha saját erőnkkel vagy kegyességünkkel értük volna el, hogy ő járjon? Ábrahám, Izsák és Jákób Istene, a mi atyáink Istene megdicsőítette Szolgáját, Jézust, akit ti kiszolgáltattatok, és megtagadtatok Pilátus színe előtt, pedig az úgy döntött, hogy elbocsátja őt. De ti a Szentet és Igazat megtagadtátok, és azt kértétek, hogy egy gyilkost bocsásson szabadon a kedvetekért, az élet fejedelmét pedig megöltétek. Őt Isten feltámasztotta a halálból, aminek mi tanúi vagyunk. Az ő nevébe vetett hitért erősítette meg Jézus neve ezt az embert, akit itt láttok és ismertek, és a tőle való hit adta vissza neki a teljes egészségét mindnyájatok szeme láttára. Most már tudom, testvéreim, hogy tudatlanságból cselekedtetek, mint a ti elöljáróitok is. De Isten így teljesítette be azt, amit minden prófétája által előre megmondott, hogy az ő Krisztusa szenvedni fog. Tartsatok tehát bűnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek; hogy eljöjjön az Úrtól a felüdülés ideje, és elküldje Jézust, akit Messiásul rendelt nektek. Őt azonban az égnek kell befogadnia addig, amíg a mindenség újjáteremtése meg nem történik, amiről Isten öröktől fogva szólt szent prófétái által. Mózes ezt mondta: „Prófétát támaszt nektek testvéreitek közül az Úr, a ti Istenetek, olyat, mint én: őrá hallgassatok mindenben, amit csak mond nektek. És aki nem hallgat erre a prófétára, azt ki kell irtani a nép közül.” A próféták is – Sámueltől és az utána következőktől fogva –, akik csak szóltak, mind ezekről a napokról jövendöltek. Ti vagytok a fiai ezeknek a prófétáknak és annak a szövetségnek, amelyet Isten atyáinkkal kötött, amikor így szólt Ábrahámhoz: „És a te magodban áldatik meg a föld minden nemzetsége.” Isten elsősorban számotokra támasztotta és küldte el Szolgáját, hogy megáldjon titeket, ha ti megtértek gonoszságaitokból.” Apostolok cselekedetei 3,11-26

Ha ezt a sorozatot már egy ideje követed, akkor tudod, hogy sokat beszéltünk Wesley Jánosról. Wesley csak egy ember volt, aki látomást kapott Istentől arról, hogy a Szentlélek hatalma megváltoztathatja az emberek életét. De ő pusztán együttműködött a Szentlélekkel, és katalizátoraként szolgált az első nagy ébredéshez. Wesley csak engedelmes ember volt. És nem egyedül dolgozott. Szolgálatának kezdetétől mellette volt testvére, Károly. A Wesley testvérek egyaránt lelkészek voltak, ám Istentől különböző ajándékokat kaptak. János szervező volt, elszámoltathatósági rendszereket hozott létre, amelyek elősegítették az emberek hitben és szentségben való növekedését. Károly költő volt, életében sok ezer verset és himnuszt írt, amelyek segítettek az embereknek megérteni a keresztény alapelveket és megerősíteni Istenbe vetett hitüket. Talán Károly leghíresebb himnuszát magyarul „Ó, mily csodás nagy áldozat” -nak hívják. Ez a himnusz a saját megtérési tapasztalatáról és Isten iránta való irgalmáért érzett hálájáról szól. Már hallottunk George Whitefieldről, aki a “Szent klub” tagja volt, amikor a Wesleyék Oxfordban voltak, és aki később misszionáriusként is szolgált Grúziában. Whitefield volt az, aki meggyőzte Jánost, hogy szabadtéren prédikáljon. Miközben voltak nagy nézeteltéréseik, mégis egész életükben barátok és kollégák maradtak. A leveleikből vált ismertté az „egyetértünk abban, hogy nem értünk egyet” kifejezés. A két férfi felismerte, hogy különféle ajándékokat kaptak: Whitefield az emberek megtérésig való elvezetésében (ez az evangelizálás), míg Wesley az új hívők gondozásában (ez az tanítványozás) volt eredményes. Whitefield egyszer ezt írta Wesley-nek: „Úgy tűnik, hogy az én vállalkozásom elsősorban az ültetés; Ha Isten öntözni küld téged, dicsérem az ő nevét.”

Manapság keveset beszélnek az intés és az inthetőség fontosságáról és keveset gyakorolják. Sokan sértésnek veszik, ha valaki rájuk szól és szembesíti őket saját engedetlenségükkel. Előbb akarják elhagyni a gyülekezetet, mint a bűnt és olyan közösséget keresnek, ahol még nem ismerik őket eléggé, így folytathatják ott, ahol abbahagyták. A nagyobb gyülekezetekben jobban el lehet vegyülni, ha nem keresünk magunkak házicsoportot, különben nincs ellenőrzés, nincs számonkérhetőség, nincs tanácsadó. Így közösség sincs igazán. Az intés segít, hogy a keskeny úton maradjunk, ha azt közösségben, bizalomban és szeretetben használjuk. Zsid3,12-13 „Vigyázzatok atyámfiai, hogy valaha ne legyen bármelyikőtöknek hitetlen gonosz szíve, hogy az élő Istentől elszakadjon; hanem intsétek egymást minden napon, míg tart a ma, hogy egyikőtök se keményíttessék meg a bűnnek csalárdsága által.” A Szentírás azt mondja, hogy a megtartatás a tanácsosok sokasága által van, és aki gyűlöli az intést, az bolond (Péld 10,12; 27,26). Ha intenek minket, akkor törődnek velünk. A hit hősei mindig örömmel fogadták az intést. Isten azokat inti, feddi, dorgálja, akiket szeret.

“Amíg beszéltek a néphez, eléjük álltak a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok; bosszankodtak ugyanis azon, hogy tanítják a népet, és azt hirdetik, hogy Jézus által van feltámadás a halálból. Ezek elfogták őket, és mivel már este volt, őrizetbe vették őket másnapig. De azok közül, akik hallgatták az igét, sokan hittek, és a hívő férfiak száma mintegy ötezerre nőtt. Másnap összegyűltek Jeruzsálemben a vezetők, a vének és az írástudók; Annás, a főpap, Kajafás, Jóannész, Alexandrosz és a főpapi család valamennyi tagja. Középre állították és vallatták őket: Milyen hatalommal vagy kinek a nevében tettétek ti ezt? Ekkor Péter, megtelve Szentlélekkel, így szólt hozzájuk: Népünk vezetői, Izráel vénei! Ha minket ma azért vallattok, mert egy beteg emberrel jót tettünk, és azt kérdezitek, hogyan gyógyult meg, tudjátok meg valamennyien, Izráel egész népével együtt, hogy a názáreti Jézus Krisztus neve által, akit ti megfeszítettetek, akit Isten feltámasztott a halálból: őáltala áll előttetek ez az ember egészségesen. Ez lett a sarokkő, amelyet ti, az építők megvetettetek, és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.” Apostolok cselekedetei 4,1-12

Wesley egész Angliában, Írországban, Skóciában és Walesben az evangéliumot hirdette és kis csoportokat alapított. Ezekből új lelkészek emelkedtek ki. Később néhány kivándorolt Amerikába. Az anglikán egyház ott nem létezett. Néhány bevándorló lelkész önálló szolgálatot kezdett, mások beleolvadtak a társadalomba. Amerika első metodista gyülekezetét ír bevándorlók hozták létre. A német Barbara Heck Limerickben, Írországban született. A család Wesley prédikálásának hatására csatlakozott a metodista mozgalomhoz. Felnőttként New York államba ment, ahol rájött, hogy más metodista bevándorlók elveszítették lelkiségüket. Barbara arra buzdította őket, hogy térjenek vissza az „első szeretehez.” Barbara az unokatestvéréhez, Philip Embury metodista lelkészhez fordult, aki szintén Írországból jött, de elhagyta a szolgálatot. Rávette, hogy kezdjen újra prédikálni, még akkor is, ha ezt a saját otthonában kellet tennie és csak néhány ember számára. Philip engedett, és a hívők csoportja fokozatosan növekedett. így jött létret a “John Street” gyülekezet, az első metodista gyülekezet Amerikában. Ezért Barbara Heck-et néha “az amerikai metodista egyház anyjának” hívják. Barbara gyakorolta azt, amit a Zsidók 10, 24-25 ben van írva. „Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást; annyival is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.”

Jézus beszél a termés hiánya miatt lemetszett majd elégetett, és a termés reményében megóvott, de megtisztított vesszőkről, és arra buzdítja a szőlővesszőkhöz hasonlított tanítványait, hogy maradjanak meg Őbenne, azaz a szőlőtőkén. Olvassuk el János evangéliumának 15. fejezetéből az első tíz verset: „Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, amelyet szóltam néktek. Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképpen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképpen ti sem, hanemha én bennem maradtok. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Ha valaki nem marad én bennem, kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad; és egybe gyűjtik ezeket és a tűzre vetik, és megégnek. Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek. Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem tanítványaim. Amiképpen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben. Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; amiképpen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében.”

, , , , , , ,

Hozzászólás

Legyetek az igének cselekvői! (napi áhítatok)

Íme a gyülekezetbe tartozásról szóló sorozat kilencedik része.

“Hit által engedelmeskedett Ábrahám, mikor elhívatott, hogy menjen ki arra a helyre, amelyet örökölendő vala, és kiméne, nem tudván, hová megy. Hit által lakott az ígéret földén, mint idegenben, sátorokban lakván Izsákkal és Jákóbbal, ugyanazon ígéretnek örökös társaival. Mert várja vala az alapokkal bíró várost, melynek építője és alkotója az Isten. Hit által nyert erőt Sára is az ő méhében való foganásra, és életkora ellenére szűlt, minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. Azért is egytől, még pedig mintegy kihalttól annyian származtak, mint az égnek csillagai sokaságra nézve, és mint a tenger partja mellett a fövény, mely megszámlálhatatlan. Hitben haltak meg mindezek, nem nyerve meg az ígéreteket, hanem csak távolról látva és üdvözölve azokat, és vallást tevén arról, hogy idegenek és vándorok a földön. Mert akik így szólnak, nyilván jelentik, hogy hazát keresnek. És hogyha eszökbe jutott volna az, amelyből kijöttek, volt volna idejök a visszatérésre. Így azonban jobb után vágyódnak, tudniillik mennyei után; azért nem szégyenli őket az Isten, hogy Istenöknek neveztessék, mert készített nékik várost.” Zsidók 11,8-16

“Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valamilyen lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi élt akkor Jeruzsálemben, akik a föld minden nemzete közül jöttek. Amikor ez a zúgás támadt, összefutott a sokaság, és zavar támadt, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni. Megdöbbentek, és csodálkozva mondták: Íme, akik beszélnek, nem valamennyien Galileából valók-e? Akkor hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga anyanyelvén? Pártusok, médek és elámiták, és akik Mezopotámiában laknak, vagy Júdeában és Kappadóciában, Pontuszban és Ázsiában, Frígiában és Pamfíliában, Egyiptomban és Líbia vidékén, amely Ciréné mellett van, és a római jövevények, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, amint a mi nyelvünkön beszélnek az Isten felséges dolgairól. Megdöbbentek mindnyájan, és tanácstalanul kérdezgették egymástól: Mi akar ez lenni? Mások azonban gúnyolódva mondták: Édes bortól részegedtek meg.” Apostolok Cselekedetei 2,1-13

Legutóbb megtudtuk, hogy Wesley János erőteljes prédikációja nem volt üdvözlendő a legtöbb anglikán gyülekezetben. Mit kellett Jánosnak tennie? Biztos volt abban, hogy az ország egész területén széles körben meg kell hallgatni a Krisztusba vetett hit üzenetét és a megváltás biztosítását a Szentlélek tanúsága által.

Mi a mai lecke? Nem elég csak tudni valamit a fejedben. Például, tudhatjuk, hogy a napi testmozgás jó az egészségünknek, de ez nem jelenti azt, hogy valójában ezt csináljuk. Meg kell cselekednünk! Meg kell cselekednünk. Wesley ezt értette végül, nem csak a fejével, hanem a szívével is. És ez mindig ott volt a Szentírásban. Például, Jakab 1, 22-25-ben van írva, hogy „Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat. Mert ha valaki csak hallgatója az igének, de nem cselekszi, olyan, mint az az ember, aki a tükörben nézi meg az arcát. Megnézi ugyan magát, de elmegy, és nyomban el is felejti, hogy milyen volt. De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete.”

Pál nemcsak épületnek és szántóföldnek nevez minket, hanem Isten munkatársainak. Nem csupán elhívott népe vagyunk, hanem az Ő munkatársai. A munkatárs kifejezés az apostoli levelekben a tisztelet megnyilvánulásaként jelenik meg, amikor név szerint említik a munkatársaikat, mert kipróbált munkatársnak lenni nagy megtiszteltetés, (Róm 16,3; 16,9; 16;21; 1Kor 3,9; 2Kor 1,24; Fil 2,25; 4;3; Kol 4,11; 1Th 3,2; Fil 1,1; 1;24; 3Jn 1,8). Én nagyon hálás vagyok a mostani munkatársaimért és jó szívvel gondolok korábbi munkahelyeim kollégáira is. Az Úr áldja meg őket, hogy átéljék a megváltás örömét! Óriási élmény, amikor egy munkacsoportban megvalósul az egység és számíthatunk egymásra, amikor mindenki beleadja az elvégzendő feladatba a maga részét. Jó megélni a hatékonyságot, jó látni a munka eredményét!

“Ekkor előállt Péter a tizeneggyel, felemelte a hangját, és így szólt hozzájuk: Zsidó férfiak és Jeruzsálem minden lakója! Figyeljetek szavaimra, és tudjátok meg, mit jelent mindez! Mert nem részegek ezek, ahogyan ti gondoljátok, hiszen a nap harmadik órája van, hanem ez az, amiről Jóel így prófétált: „Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Lelkemből minden halandóra. Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak; még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Lelkemből, és ők is prófétálnak. És csodákat teszek az égen fenn, és jeleket a földön lenn: vért, tüzet és füstoszlopot. A nap elsötétül, és a hold vérvörös lesz, mielőtt eljön az Úr nagy és fenséges napja. De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét.” Izráelita férfiak, halljátok meg ezeket az igéket! A názáreti Jézust, azt a férfiút, akit az Isten igazolt előttetek erőkkel, csodákkal és jelekkel, amelyeket általa tett az Isten közöttetek, ahogyan magatok is tudjátok, azt, aki az Isten elhatározott döntése és terve szerint adatott oda, ti a bűnösök keze által keresztre szögeztétek és megöltétek. De őt Isten feltámasztotta, feloldva a halál fájdalmait, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt. Mert ezt mondja róla Dávid: „Az Úrra tekintek szüntelen, mert jobbom felől van, hogy meg ne tántorodjam. Ezért örül a szívem, és ujjong a nyelvem, és még testem is reménységben fog nyugodni, mert nem hagyod lelkemet a holtak hazájában, nem engeded, hogy Szented elmúlást lásson. Megismerteted velem az élet útjait, betöltesz engem örvendezéssel a te orcád előtt.” Testvéreim, férfiak! Hadd szóljak nektek nyíltan ősatyánkról, Dávidról: meghalt, eltemették, és sírja is nálunk van mind a mai napig. De próféta volt, és tudta, hogy Isten esküvel fogadta neki, hogy véréből valót ültet a trónjára, ezért előretekintve, a Krisztus feltámadásáról mondta azt, hogy nem marad a holtak hazájában, és teste sem lát elmúlást. Ezt a Jézust támasztotta fel az Isten, aminek mi valamennyien tanúi vagyunk. Miután tehát felemeltetett az Isten jobbjára, és megkapta az Atyától a megígért Szentlelket, kitöltötte ezt, amint látjátok is, halljátok is. Mert nem Dávid ment fel a mennyekbe, hiszen ő maga mondja: „Így szól az Úr az én Uramhoz: Ülj a jobb kezem felől, míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem.” Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Isten Úrrá és Krisztussá tette őt: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek.” Apostolok cselekedetei 2,14-36

Legutóbb megtudtuk, hogy Wesley János szabadtéren prédikált, kezdetben vonakodva, miután a legtöbb anglikán gyülekezet nem engedte, hogy náluk prédikáljon. János meg akarta osztani Jézust azokkal az emberekkel, akik nem ismerték vagy nem jártak gyülekezetbe. Sokan úgy érezték, hogy Isten nem törődik velük. Tehát János prédikált a szabadban és a bányászvárosokban, amelyeket mások veszélyesnek tartottak, valamint a börtönökben. Arra sürgette az embereket, hogy segítsenek szomszédaiknak és a szegényeknek. Ő is egyszerűen élt, hogy adni tudjon mindent, amivel másokon segíthet. Bárhol prédikált, az emberek szíve megváltozott, amikor hittek Jézusban, mint Megváltójukban.

Az a gondolat, hogy a hívők kis csoportokban találkozzanak, nem új, hanem inkább valami olyasmi, amelyet addig nem gyakoroltak, különösen az alsóbb osztályok körében, amelyeket a felső osztályok általában „a vulgároknak” hívtak. De az ilyen típusú találkozók a Szentírásban is léteznek. A Zsidók 10, 24-25 -ben ez van írva, „Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást; annyival is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.”

Isten és egymás szolgái vagyunk. Ez a szolgaság önkéntes. Isten házában azonban többek is vagyunk mint szolgák, Jézus barátainak is nevezi a tanítványokat (János 15,15), és beavatja őket mindabba, amit az Atyától hallott, Tovább is megyünk, hiszen a házban mi Isten gyermekei is vagyunk (Gal 4,7; róma 8,15) és örökösei. Mégis, akkor tudjuk a fiúságot és a barátságot igazán megélni, ha szolgáljuk egymást. Amikor a tékozló fiú történetében az otthonából kiszakadt kisebbik fiú végre megérti azt, hogy mit jelent a fiúság, azzal megy vissza atyjához, hogy ő szolga akar lenni. Az apa viszont teljes mértékben úgy fogadja, mint szeretett fiát (Lukács 15).

“Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, és ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: Mit tegyünk, testvéreim, férfiak? Péter így válaszolt: Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk. Még más szavakkal is lelkükre beszélt, és így kérlelte őket: Szabaduljatok meg végre ettől az elfajult nemzedéktől! Akik pedig hallgattak a szavára, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk. Ők pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban. Félelem támadt minden lélekben, és az apostolok által sok csoda és jel történt. Mindazok pedig, akik hittek, együtt voltak, és mindenük közös volt. Vagyonukat és javaikat eladták, szétosztották mindenkinek: ahogyan éppen szükség volt rá. Mindennap állhatatosan, egy szívvel, egy lélekkel voltak a templomban, és amikor házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben; dicsérték Istent, és kedvelte őket az egész nép. Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülőkkel.” Apostolok cselekedetei 2,37-47

Sokaknak nem tetszett, amit Wesley és csoportjai csináltak. Talán fenyegetésnek vélték Wesley hatékonyságát, vagy megvetették azért, hogy ő olyan mélyre süllyedt, hogy a “vulgároknak” szolgáljon. A szegények között is voltak, akik fenyegetve érezték magukat a viselkedés pozitív változásai miatt, amiket láttak. Talán úgy érezték, hogy ez a magatartásuk megítélése volt. Nevettek a kis csoportok szervezeti felépítésén, a szabályokon, és a rendre és az önfegyelemre való figyelem láttán. Páran dühösek is voltak. Elkezdték Wesley-éket gúnyosan “metodistáknak” nevezni. A név megmaradt. 1739-től kezdve több üldöztetésindult Wesley és a metodisták ellen, például nyomtatványokkal támadták a prominens lelkészek és a csőcselék megtámadta őket az összejöveteleiken. Egy példa Wesley naplójából: Márc. 10., péntek. „Komoly emberek őszinte kérésére ismét Pensfordba utaztam. Az a hely, ahol azt akarták, hogy prédikáljam, egy kis zöld folt volt a város közelében. Még alig kezdem el, amikor egy nagy csőcselék, akiket felbéreltek erre a célra (ahogy utána az kiderült), dühösen jött ránk, hozva egy bikát, amelyet odacsalogattak, és próbálták beghajtani őt az emberek közé. De a fenevad bölcsebb volt, mint a vezetője, és folyamatosan futott egyik vagy a másik oldalunkon, miközben csendesen dicséretet énekeltünk Istennek és imádkoztuk körülbelül egy órán át.” Jánosnak nehéz volt elfogadni az elutasítást és a támadásokat az anglikán hierarchiától. Nagyon szerette az anglikán egyházat. Nem akart újat létrehozni, inkább megújulást inspirálni a meglévő egyházban. Valaki megkérdezte tőle: “Mi az Isten célja a metodistákkal?” Azt válaszolta: “A nemzet, különösen az egyház megreformálása; a bibliai szentség terjesztése a földön.” Amikor a meglévő egyház nem fogadja el őt, az üzenetét és módszereit, nem volt más választása, mint önállóan dolgozni. Kiértékelte az embereket és jóváhagyta nekik, hogy prédikáljanak és lelkészi munkát végezzenek laikusként. Kommentárokat írt a Bibliához. Angolra fordított könyveket görög, latin, héber nyelvekből. Kiadott egy himnuszgyűjteményt, amelyben sok dalt testvére, Károly írt. Összeállított egy angol szótárt, sőt tankönyveket is írt! Mindig olvasott. Gyaloglás közben is. Egy alkalommal egy lyukba esett, mert nem figyelte az utat. Lóháton olvasott. Erre a célra készült is egy különleges olvasóasztal. Soha nem hagyta el az anglikánokat. A metodisták mozgalom voltak az anglikán egyházon belül. Később, amikor mozgalma megérkezett Amerikába, akkor alakult meg a „Metodista Püspöki Egyház.”

A sáfár szó gondnokot vagy intézőt jelent. Olyan szolga, aki urát képviseli a rá bízott feladatok elvégzésében. Rendelkezik megbízója hatalmával és anyagi javaival, de ha hibázik, felelnie kell a kárért. A sáfártól ura hűséget, lojalitást vár el. “Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.” Írja Pál az 1Korintus 4,1-ben.   A jó sáfár példája József. Nemcsak szolga (diakonosz), de rabszolga (doulosz) is volt Potifár házában és a Fáraónál. Rabszolgaként is hűséges volt urához, a rá bízott javakkal pontosan elszámolt, feladatait lelkiismeretesen teljesítette. Akkor sem felejtette el, hogy hol a helye, amikor Potifár felesége el akarta csábítani. 1Mózes 39,7-9 “És lőn ezek után, hogy az ő urának felesége Józsefre veté szemeit, és monda: Hálj velem. Ő azonban vonakodék s monda az ő ura feleségének: Ímé az én uramnak én mellettem semmi gondja nincs az ő háza dolgaira, és amije van, mindenét az én kezemre bízá. Senki sincs nálamnál nagyobb az ő házában; és tőlem semmit sem tiltott meg, hanem csak téged, mivelhogy te felesége vagy; hogy követhetném hát el ezt a nagy gonoszságot és hogyan vétkezném az Isten ellen?”

, , , ,

Hozzászólás

A Köz-Hely újra nyitva áll!

Kedves Közhelybarátok!

Már nagyon hiányoztok, de jó hírem van: júniustól lassan visszaáll a rend nálunk is, amiért nagyon hálásak vagyunk. Az első program az istentisztelet lesz 7-én, vasárnap 10:30-kor. Szeretettel meghívunk! A kertben tervezzük megtartani, csak rossz idő esetén megyünk be. Egy órás lesz csak, hogy ezzel is csökkentsük a fertőzés veszélyét. Egészségünk megőrzése érdekében hoztunk néhány szabályt, mivel még jelen van a járvány az országban.

Útmutatások a Köz-Hely használatához a COVID-19 veszélyhelyzete alatt
(2020. június 7.)

Higiéniai és tisztítási eljárások
– Arcfedés (maszk vagy sál) szükséges az események során (szükség esetén a helyszínen is beszerezhető)
– A kézfertőtlenítő használata kötelező a bejáratnál (kesztyű opcionális)
– Szappan, fertőtlenítő törlőkendő és papírtörlő a WC-ben
– Érintés nélküli kukák
– A programvezetők felelősek minden alkalommal a gyakran megérintett felületek fertőtlenítéséért (ajtó fogantyúk, csapok stb.)
– A könyvtár nem használható
– Gondoskodjunk a megfelelő szellőzésről, az ablakok és az ajtók kinyitásával
– Találkozzunk a kertben, amikor az időjárás engedi
– Használjunk kesztyűt az adományozó doboz kezelésekor

Társadalmi távolságtartási eljárások
– Legalább 1,5 méter távolságra legyenek az ülőhelyek egymástól
– Csak érintés nélkül üdvözöljük egymást
– Az istentiszteletet vezető eltávolíthatja maszkját, amikor beszél és énekel
– Az előre csomagolt élelmiszerek és a kis vizes palackok a vendéglátás alkalmával használhatók. Nem lesz forró ital felszolgálva. Az ételeket nem szabad megosztani közös tálakból. (Hozz saját vizes palackot.)
– Használjunk vetítést vagy eldobható fénymásolatot (dalszövegek, bibliarészek stb.)
– Korlátozzuk a megosztott dolgok használatát. (Hozd el a saját Bibliádat.)
– Tájékoztassuk az embereket, hogy maradjanak otthon, ha betegek, vagy gyanús tüneteik vannak
– Azok, akik egy esemény során megbetegednek muszáj a kijelölt területre (új szobába) menniük
– Ha van olyan személy, aki nemrég az épületben volt és diagnosztizálták COVID-19-el, zárjuk be az épületet, és 24-72 óra után tisztítsuk meg és fertőtlenítsük

Gyermekgondozás vasárnap délelőtt az istentisztelet alatt
– Ha időjárási körülmények megengedik, sétáljon, játsszon a játszótéren (a felnőttek maszkban)
– Maradjon a helyszínen, kertben vagy verandán, a gondozónak pedig maszkot kell viselni

Kommunikáció
– Tájékoztassuk az összes résztvevőt és program vezetőt
– Tegyük ezeket az útmutatásokat a Köz-Hely és alapítvány weboldalra, és tegyük közzé őket a Köz-Hely bejáratánál

Guidelines for K
öz-Hely use
during COVID-19
(7 June 2020)

Hygienic and cleaning procedures
– Face covering (mask or scarf) is required during events (supplied on site as needed)
– Required use of sanitizer station in entry room (gloves optional)
– Soap, disinfectant wipes and paper towels in WC
– Non-touch trash cans
– Program leaders are responsible to disinfect surfaces touched after each occasion (door
handles, faucets, etc.)
– Library is closed
– Ensure good ventilation by opening windows and doors
– Meet in garden when weather permits
– Use gloves when handling donation box

Social distancing procedures
– Space seating at least 1.5 meter apart
– Non touch greetings only
– The person leading the worship service may remove his/her mask for speaking / singing.
– Prepackaged foods and small water bottles to be used for hospitality times.  No hot beverage
service. No sharing food from common serving dishes.  (Bring your own water bottle.)
– Project or supply individual photocopies of songs, texts, etc.
– Limit use of shared items. (Bring your own Bible.)
– Inform people to stay at home if they are ill or symptomatic.
– Separate individuals who become ill during an event by having them go to the designated area in
the new room.
– If a person who has recently been in the building is diagnosed with COVID-19, close the building,
clean and disinfect after 24-72 hours.

Childcare on Sunday mornings during worship service
– Weather permitting, go on a walk or to the playground (with masks)
– Stay on site, in garden or on veranda, caregiver wearing mask

Communication
– Inform all attendees and leaders.
– Post guidelines and “need to know” information on Köz-Hely Barátok”

Szeretettel gondolunk rátok, vigyázzunk egymásra!

Üdvözlettel,
Tóth Sándor Péter
+36-20-562-5802
1113 Bp. Villányi út 44.
eletkenyere@gmail.com
Várunk szeretettel!

,

Hozzászólás

A templom építőkövei (napi áhitatok)

Zsuzsi üzenetében arról beszél, hogyan cselekedett a samaritánus a bajba jutott utazóval.

Ekkor felállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte: Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? Ő pedig ezt mondta neki: Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod? Ő pedig így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.” Jézus ezt mondta neki: Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz. Ő viszont igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: De ki a felebarátom? Válaszul Jézus ezt mondta neki: Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, de amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy arra utazó samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta, odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Azután feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és gondját viselte. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek? Ő így felelt: Az, aki irgalmas volt hozzá. Jézus erre ezt mondta neki: Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj! Lukács10, 25-34

Hallottad már, hogy …? Tudtad, hogy…? El tudod hinni, hogy…? Olyan emberek vagyunk, akik úgy tűnik, szeretnek hallani és továbbadni pletykákat, féligazságokat, összeesküvés-elméleteket, hamis híreket, bennfentes információkat, titkokat és csodás gyógyulásokról szóló híreket. Talán hallottad, hogy a föld lapos, vagy hogy az űrhajósok nem igazán mentek a holdra, vagy hogy Elvis nem halt meg, hanem él és Argentínában lakik. A közelmúltban talán hallottad, hogy a COVID-19 Bill Gates műve, vagy az 5G mobiltelefon-technológia okozta. Nemrégen valaki azt mondta nekem, hogy ha vörös káposztaleveleket teszek a fejemre, akkor a hajam visszatér! Igaz, hogy ezek a dolgok némelyike ​​ártalmatlan, ám sokuk ártalmas, magunkra és másokra is káros. Félelmet vagy szorongást okozhatnak. Leggyakrabban ezeket a hallott történeteket nem tények támasztják alá, hanem fantázián, spekulációkon, kívánságokon vagy rosszakaraton alapulnak. És általában tudjuk, hogy ezek hamisak, de néha megkérdezzük magunktól, van-e lehetőség arra, hogy igazak? Tehát talán rendben lenne továbbadni az információt valakinek, persze csak abban az esetben, ha ez igaz. De nem! Ne tedd! Miért? A Bibliában számos vers figyelmeztet minket erre. Olvassunk el néhányat közülük.

Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. Efézus 4,29

Ha valaki azt hiszi, hogy kegyes, de nem fékezi meg a nyelvét, hanem még önmagát is becsapja, annak a kegyessége hiábavaló. Jakab 1,26

A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre. Példabeszédek 10,19

A rágalmazó titkokat fed fel, azért a fecsegővel ne barátkozz! Példabeszédek 20,19

Egy másik dolog, ami történhet, amikor ezeket halljuk, vagy amikor másoknak továbbadjuk, az, hogy felkelti a félelmeket vagy szorongásokat. Azt gondoljuk, mi van, ha ez igaz? Elménk mindenféle legrosszabb forgatókönyvet teremhet. Megbénulhatunk a félelemtől. És általában, amikor valami rosszra gondolunk, nehéz elfelejteni. Mit tegyünk ehelyett? Olvassuk el, amit Pál apostol írt a Filippi 4, 4–9-ben:

Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek. A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel! Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.

Ahelyett, hogy az összes negatív dologra gondolt volna, Pál felsorol nekünk néhány pozitív dolgot, amelyeket megtehetünk. Először is örülnünk kell. És ne csak időnként örüljünk, hanem mindig örüljünk. Megkérdezheti azonban, hogy hogyan örülhetünk nehéz időkben? Pál ad nekünk néhány tanácsot erről. Nem kell aggódnunk, mert az Úr közel áll hozzánk, és mindig imádkozhatunk hozzá és elmondhatjuk neki minden gondunkat, problémáinkat és aggodalmainkat. Az Úr segít nekünk viseli őket és ezért hálásak lehetünk. És mi lesz az eredmény? Megtapasztaljuk Isten békéjét a fejünkben és a szívünkben. De ez nem minden. Pál azt is elmondja nekünk, hogy mivel kell töltenünk a fejünket. Töltsük meg a fejünket pletykákkal és összeesküvés-elméletekkel? Egyáltalán nem! Inkább sok jó dologgal kell kitöltenünk a fejünket. És akkor tennünk kell valami nagyon praktikus dolgot. Meg kell tennünk, amire Jézus utasított! És honnan tudhatjuk, mire utasított Jézus? Isten Igéjének elolvasásával. Pontosan erről beszéltem az előző áhítat videóban. Örülj! Imádkozz! Légy hálás! Gondolj jó dolgokra! Tedd azt, amit Jézus mondott! Tapasztald meg Isten békéjét! Ebben az időben, amikor oly sok kérdés merül fel a jövőről, ahelyett, hogy minden pletykát vagy elméletet átadnánk, inkább ezeket kell tennünk.

Imádkozzunk: Mennyei Atyánk, köszönjük, hogy megadtad nekünk az Igédet. Ami nemcsak régen beszélt a férfiaknak és a nőknek, hanem ma is beszél nekünk. Meg akarjuk tenni azt, ami helyes. Jó dolgokat akarunk gondolkodni. Engedelmesek akarunk lenni az Igédnek. Segítsd nekünk abban, hogy ne éljünk a félelemben, hanem hogy megtapasztaljuk a békédet. Jézus nevében imádkozunk. Ámen.

Levetvén azért minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irígykedést, és minden rágalmazást, Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek; Mivelhogy ízleltétek, hogy jóságos az Úr. Akihez járulván, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél választott, becses kőhöz, Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által. Azért van meg az Írásban: Ímé szegeletkövet teszek Sionban, amely kiválasztott, becses; és aki hisz abban, meg nem szégyenül. Tisztesség azért néktek, akik hisztek; az engedetleneknek pedig: A kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a szegeletnek fejévé és megütközésnek kövévé s botránkozásnak sziklájává; Akik engedetlenek lévén, megütköznek az ígében, amire rendeltettek is. Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; Akik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; akik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok. 1Péter 2,1-10.

Zsuzsi videós üzenetében az Apostolok cselekedeteit eleveníti fel:

Amikor együtt volt velük, megparancsolta nekik: Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, amelyről hallottátok tőlem, hogy János vízzel keresztelt, ti pedig nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg. Amikor együtt voltak, megkérdezték tőle: Uram, nem ebben az időben állítod helyre Izráel országát? Így válaszolt nekik: Nem a ti dolgotok, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett. Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig. Apostolok cselekedetei 1,4-14.

Ma elkezdek egy sorozatot a Szabad Metodista Egyház történetéről. A metodista mozgalom alapítójával, Wesley Jánossal kezdjük. Wesley János született 1703-ban Wesley Susanna és Samuel fiaként. Ő volt a tizenötödik gyermekük, összesen a 19-ből. A gyermekek közül csak hét élte meg a felnőttkort. Károly, a 18. gyermek, János közeli társa lett, egész életében vele dolgozott. Annak ellenére, hogy nagyon sok gyermeke volt, Susanna minden héten időt szánt arra, hogy egy órát egyedül töltsön minden gyermekével. Hűségesen imádkozott minden családtagért. Samuel az Epworth város Anglikán gyülekezetének rektora volt. De a család nagyon-nagyon szegény volt. Egy jelentős esemény történt akkor, amikor János ötéves volt. Wesley-ék otthona felgyulladt, és bár mindenki másnak sikerült elmenekülnie, János csapdába esett az első emeleten. Apja megmentette őt a szomszédok segítségével, akik elég magasra emelték Sámuelt, hogy elérje Jánost, és kihúzza az ablakon. Ez nagy benyomást tett Jánosra, annyira, hogy azt hitte, hogy Isten valami nagyszerű célból kiválasztotta őt. Ettől kezdve “a tűzből kikapott üszöknek” nevezte magát, amely az ószövetségi Zakariás 3:2 idézete.

János és Károly az Oxfordi Egyetemen tanult. Mindketten jó diákok voltak. Mindig megpróbálták tenni azt, ami helyes volt. Azt hitték, hogy nagyon komolyan kell gyakorolniuk a vallást. Tehát összegyűjtöttek hasonló gondolkodású diákokat, és klubot alapítottak, amelyet “Szent Klubnak” hívtak. A diákok az imádságra, a Biblia tanulmányozására és a szegények segítésére szentelték magukat. Ezalatt az idő alatt mind János, mind Károly lelkésszé váltak az Anglikán egyházban. 1735-ben az Anglikán egyház Jánost és Károlyt küldte a Georgiai amerikai gyarmatra, hogy misszionáriusok legyenek az ottani indiánoknál és lelkészként szolgáljanak az angol telepesek között. Természetesen hajóval utaztak. Útközben szörnyű viharral találkoztak a tengeren. A fedélzeten mindenki rémültnek tűnt, kivéve egy olyan csoportot az utazók között, akik egyáltalán nem aggódtak, hanem imádkoztak és himnuszokat énekeltek. Ők voltak német morva testvérek, akik úton voltak az új világba, hogy ott új munkát kezdjenek. Ezek a békeszerető, istenfélő emberek felkeltették János figyelmét, és ő többet akart tudni róluk. Úgy tűnt, hogy olyan belső erővel és mély, személyes hittel rendelkeznek, ami belőle hiányzott. Soha nem felejtette el őket. János és Károly nagyrészt sikertelenek voltak Georgia-ban. János nagy meggyőződéssel és kétségbevonhatatlan alapelvekkel bírt, ám nem volt képes megfelelően kezelni az új plébániája sokszínű földrajzát, kultúráját és nyelveit. János gyakran vigasztalást keresett az ottani morva testvérektől, és ezért néhány ember kritizálta is őt. Így János két év után visszatért Angliába, Károly néhány hónappal korábban ment haza. John kimerült, és vereséget érzett. Érezte a saját hitének elégtelenségét. A naplójában azt írta: “Amerikába jártam, hogy megtérítsem az indiánokat, de ó, ki térít meg engem? Ki szabadítja meg szívemet a hitetlenségből? Oh, ki szabadít meg engem a halál félelmétől?”

Ma itt állunk meg, és legközelebb folytatjuk János életét. Gondoljuk át János történetét eddig. Élete elején számos dolog történt, ami előidézte annak érzetét, hogy az életének különleges célja vagy elhívása van. Érezted már valaha, hogy életednek különleges célja van, vagy hogy neked különleges elhívásod van? Istennek van terve és célja számunkra, egyénileg és együttesen. Ezt láthatjuk a Jeremiás 29:11-ben:

Hiszen én jól tudom, mit tervezek a számotokra — mondja az Örökkévaló —, s ezek a tervek békességről és felvirágzásról szólnak, nem pedig nyomorúságról és bajról. Olyan jövőt szántam nektek, amelyben jót várhattok.

Talán megpróbáltuk követni Isten felhívását vagy célját, de úgy tűnik, hogy kudarcot vallottunk, bármennyire is próbáltunk. Így érezte Wesley János. Megpróbált szent lenni. Megpróbált jót tenni. Megpróbált másoknak segíteni. De üresnek érezte magát és vereséget szenvedett, remény nélkül, válaszok nélkül. Talán te is így érzed magadat. De ne add fel! Ne ess kétségbe! János története még nem fejeződött be, és a tiéd sem! Pál apostolnak ugyanúgy kellett éreznie, amikor ezt írta a 2 Korinthus 4:7-9-ben:

Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak: Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk;

Mi a kincs, amiről Pál írt? Mit keresett Wesley János? Mit keresel ma? Következő alkalommal követjük John keresését. Felfedezzük, mi ez a kincs. Talán már tudod, talán nem.

Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért, Királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt, Aki azt akarja, hogy minden ember idvezüljön és az igazság ismeretére eljusson. Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, Aki adta önmagát váltságul mindenekért, mint tanúbizonyság a maga idejében. 1Timóteus 2,1-6.

Zsuzsi üzenetében arról beszél, hogyan Jézus mennybemenetele után hogyan valasztottak az apostolok munkatársat maguknak Júdás helyére.

Ezután visszatértek Jeruzsálembe az Olajfák hegyéről, amely Jeruzsálem közelében van egy szombatnapi járóföldre. Amikor hazatértek, felmentek a felső szobába, ahol a szállásuk volt, mégpedig Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, Alfeus fia, Simon, a Zélóta és Júdás, Jakab fia. Ezek valamennyien egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban, az asszonyokkal, Jézus anyjával, Máriával és testvéreivel együtt. Azokban a napokban felállt Péter a testvérek körében, amikor mintegy százhúsz főnyi sokaság volt ott együtt, és így szólt: Testvéreim, férfiak! Be kellett teljesednie az Írásból annak, amit előre megmondott a Szentlélek Dávid szája által Júdásról, aki vezetője lett azoknak, akik elfogták Jézust; közénk tartozott, és részt kapott ebből a szolgálatból. Ez gonosztettének jutalmából mezőt szerzett, de fejjel lezuhant, kettészakadt derékban, és egész belső része kifordult. Közismertté is vált ez Jeruzsálem lakói előtt, ezért nevezték el azt a mezőt a maguk nyelvén Akeldamának, azaz Vérmezőnek. Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: „Legyen a szállása pusztává, és lakó ne legyen abban”, és „az ő tisztségét más kapja meg”. Szükséges tehát, hogy azok közül a férfiak közül, akik egész idő alatt együtt voltak velünk, amíg közöttünk járt az Úr Jézus, kezdve János keresztségétől addig a napig, amelyen felvitetett tőlünk, még valaki tanúja legyen velünk együtt az ő feltámadásának. Ekkor kijelöltek kettőt: Józsefet, más néven Barsabbást, akinek mellékneve Jusztusz volt, és Mátyást, és így imádkoztak: Urunk, minden szívnek ismerője, te mutasd meg, hogy e kettő közül melyiket választottad magadnak, hogy megkapja ebben a szolgálatban, az apostolságban azt a helyet, amelyet Júdás elhagyott, hogy az őt megillető helyre jusson. Sorsot vetettek rájuk: a sors Mátyásra esett, és a tizenegy apostol közé sorolták őt. Apostolok cselekedetei 1,12-26

Legutóbb hallhattunk Wesley János kudarcot vallott Georgiai missziójáról, és arról, hogy hazatért, amikor üresnek, legyőzöttnek és reménytelennek érezte magát. Úgy érezte, hogy különleges elhívást kapott Istentől, de úgy tűnt, hogy az nem sikerült. Mit kellene tennie? Amikor visszatért Angliába, újból elgondolkodott a morva testvéreken, akikkel már találkozott külföldön. Miért volt nekik ilyen békéjük? Mi volt az életükben, ami neki nem volt? Válaszokat keresett ezekre a kérdésekre. Mivel az anglikán kapcsolatokból nem találta meg a válaszokat, úgy döntött, hogy újból kapcsolatba lép Boehler Peterrel, egy fiatal morva lelkésszel, aki szintén arra készült, hogy misszionáriusként megy a Georgiai gyarmatba. 1738. május 24-én részt vett egy morva imagyűlésen, amelyet egy londoni Aldersgate utcai házban tartottak. Később ezt írta a naplójában.

Este nagyon kelletlenül mentem el az Aldersgate utcai társaságba, ahol valaki felolvasta Luthernek a Római levélhez írt bevezetését. Háromnegyed kilenc táján, midőn a felolvasás ott tartott, hogy Isten milyen változást idéz elő a szívben a Krisztusban való hit által, szívemet furcsa melegség töltötte el. Azt éreztem, bízom Krisztusban, egyedül Krisztusban, üdvösségemért. Megkaptam a bizonyosságot, hogy elvette bűneimet, még az én bűneimet is, és megszabadított a bűn és a halál törvényétől.

Ekkor végre János megértette azt, hogy a jó cselekedetek próbálgatása és az erős vallásosság nem állítja helyre az ember Istennel fennálló kapcsolatát, mert az üdvösség csak hit által valósult meg, csak hit által. A jó cselekedetek és a vallásos élet a megváltás átformáló eredményei voltak, nem az előidézői. Ezt Pál apostol megerősíti az Efezus 2, 8-10-ben:

Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.

János arra is rájött, hogy biztosak lehetünk az üdvösségünkben, és nem kell a halál és az ítélet félelme alatt élnünk. A Róma 8, 16-ban ezt mondja, hogy „Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk.” Ez a felismerés átalakította János életét és szolgálatát! Ez volt életének legfontosabb fordulópontja, és ez az ő “Aldersgate-élménye” néven vált ismertté. Később felfedezte, hogy testvére, Károly, három nappal ezelőtt hasonló átalakuláson ment át. Ezt a tapasztalatot követően János úgy döntött, hogy többet kell megtudnia a morva testvérekről. Három hónapig látogatta a morva közösségeket Heerendijkben, Hollandiában, valamint Marienbornban és Herrnhutban, Németországban. Ott találkozott a morvaiak alapítójával, Gróf Zinzendorf Nicolaussal, valamint más vezetőkkel. Zinzendorf megmutatta Jánosnak azokat a kicsi, önkéntes csoportokat, amelyek ösztönzik a kölcsönös elszámoltathatóságot és a lelki növekedést. Ez nagy hatással volt jövőbeli szolgálatának fejlődésére.

Amikor John visszatért Angliába, elkezdett utazni és beszélgetéseket indítani az egész országban. Nagyon erősen prédikált a Krisztuson keresztüli üdvösségről, hangsúlyozva a hit fontosságát és azt, hogy a Szentlélek bizonyságtételével biztosak lehetünk az üdvösségünkben. De volt egy probléma. Annak ellenére, hogy lelkész volt az anglikán egyházban, erős prédikációi miatt sok gyülekezet nem engedte, hogy náluk beszéljen. Hogyan tudta János legyőzni ezt a kihívást?

Itt állunk meg, és legközelebb megtudjuk, mit tett Wesley János. Emlékszel arra, hogy utoljára meg akartuk tudni, mi volt a kulcs, amiről Pál apostol beszélt a Korinthusiaknak írt második levelében? És mi volt az, amit Wesley János keresett? Valójában ez az, amit majdnem mindannyian keresünk – békét, békét az életünkben, békét a kapcsolatainkban, és ami a legfontosabb: az Istennel való békét. Mint Wesley felfedezte, ezt nem érhetjük el jó cselekedetekkel vagy vallásos életvitel által. Nem a saját érdemeink miatt kapjuk meg. Isten kegyelméből jön, Jézus Krisztus által, mindazok számára, akik hitben veszik át. És ezt megerősíti a Szentlélek tanúságtétele.

Mi van veled ma? Olyan vagy, mint János, mielőtt az ő Aldersgate élménye megtörtént? Reméled, hogy az általad elvégzett jó cselekedetek elégségesek ahhoz, hogy Istennek tetsző legyél? Gondolod, hogy elég megpróbálni jónak lenni? Vagy volt már saját Aldersgate típusú élményed, amelyben rájöttél, hogy nem tudsz semmit megtenni a megváltásodért, és végre hitben jöttél Krisztushoz?

, , , , , , ,

Hozzászólás

Krisztus tagjai vagyunk (napi áhitatok)

A legtöbb üzlet bezárt. Sok ember otthon dolgozik. Sok más ember elvesztette állását. A gyerekeknek otthonról kell tanulniuk. Készen állsz a változásra? Úgy gondolom, hogy mindannyian készen állunk a korlátozások megszüntetésére. De nekünk nincs hatalmunk erre. Ezek a változások másoktól függenek, a kormányok döntésétől. De nem csak a társadalmunkban kell változtatni. A korlátozások és az önkéntes elszigetelődés lehetőséget adnak számunkra az élet újraértékelésére. Talán vannak olyan dolgok az életünkben, amelyeket meg kell változtatni. De hogyan? Talán hallottad a mondást: „Ha mindig azt csinálod, amit mindig is tettél, akkor mindig megkapod azt, amit mindig is megszereztek.” Nem folytathatjuk ugyanazokat a dolgokat, ha eltérő eredményeket váunk el. A tartós változások végrehajtásához meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat, ami akkor megváltoztatja a tetteinket. De hogyan változtathatjuk meg a gondolkodásmódunkat?

Pál apostol hasznos tanácsokat adott nekünk arról a Római levél 12-es és 1-as 3 fejezeteiben. A 12. fejezet ezekkel a szavakkal kezdődik, „Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek…” Első pillantásra nem úgy tűnik, hogy ez a gondolkodásmódunkról szól. De így van. A gondolkodásmódunkat befolyásolja, hogy minek vagy kinek dedikáljuk az életünket. És itt Pál azt mondja, hogy imádjuk Istent azáltal, hogy élő és szent áldozatként felajánljuk vagy odaszánjuk az életünket. Három fontos szó van itt. Az “élő” szó azt jelenti, hogy valami él és aktív a jelenben, nem pedig valami halott és a múltban. A “szent” szó azt jelenti, hogy tükrözi Isten karakterét, a szeretet, kegyelem és megbocsátás karakterét. Az “áldozat” szó azt jelenti, hogy feladunk valamit, amit értékelünk, hogy megszerezzünk valamit, ami értékesebb vagy fontosabb. Jézus feláldozta életét értünk, és itt láthatjuk, hogy az életünket áldozatul kell adnunk Istennek. Nem annyira fontos az életünk, mint Isten megismerése és a neki való engedelmesség.

De hogyan lehetünk olyanok, mint élő és szent áldozatok Istennek? A következő vers ezt mondja nekünk, „…hogy és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” Meg kell újítanunk az eszünket. Belülről kifelé kell átalakulnunk. De nehéz megszabadulni a régi gondolatoktól, régi szokásoktól és a régi fogalmaktól magunkról és a világról. Ez kemény munka, amelyet nem tudunk önmagunk elvégezni. Szükségünk van a Szentlélek segítségére.

A probléma része az, hogy gyakran vonakodunk beismerni, hogy segítségre van szükségünk. Hiszünk abban, hogy erősek vagyunk, és hogy amire gondolunk és amit akarunk, sokkal fontosabb, mint minden más. Még ennél is fontosabb az, amit Isten meg akar tenni az életünkben. Pál megértette ezt, és a 3. versben ezt mondja nekünk, hogy „A nekem adatott kegyelem által mondom tehát közöttetek mindenkinek: ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint.

Ez azt mondja nekünk, hogy hitünk segítségével becsületesen értékelhetjük az életünket és pontosan meghatározhatjuk ami bennünk van, amit meg kell változtatni. Ennek az őszinte értékelésnek segítenie kell bennünket annak felismerésében, hogy hitben kell élnünk, Isten kegyelmén keresztül, és hagyva, hogy a Szentlélek átalakítsa az életünket. Ez a szentség útja. És ezen az úton nem járunk egyedül. Nem csak a Szentlélek segít nekünk, hanem más hívők, azaz Krisztus élő teste is segítenek. És szükségünk van egymásra, hogy mindannyian növekedjünk a hitben és a szentségben. Annak érdekében, hogy egyre inkább hasonlítsunk Jézus Krisztusra. A 4. és 5. vers ezt megerősítik. „Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai.” Menjünk vissza oda, ahonnan kezdtük. Vannak olyan dolgok az életünkben, amelyeket meg kell változtatni, néhány apróbb, amelyek nem igazán fontosak, de vannak olyan nagyon nagy dolgok is, amelyek befolyásolják az életünket. Ahhoz, hogy ezek a dolgok megváltozhassanak, meg kell változtatnunk gondolkodásmódunkat. Megváltoztathatjuk gondolkodásmódunkat azáltal, hogy életünket Krisztusnak szánjuk, majd engedelmeskedünk a Szentírásban található parancsoknak.

Itt van a házi feladatod. Olvasd el a Róma 12. és 13. fejezetét, és legközelebb néhány olyan dologról beszélek, amelyekkel életünket kellene töltenünk, hogy segítsünk megváltoztatni a gondolkodásmódunkat és a cselekedeteiket. És így Krisztushoz hasonlóbbá válunk.

Pál Apostol a következő kijelentést a Korintusiaknak írta, de szól ezzel minden Krisztusban hívő embernek is:

Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szűzet állítsalak a Krisztus elé. 2Kor 11,2

Már Jézus is beszélt arról, hogy a mennyek országa hasonló lesz a tíz szűzhöz, akik fogják a lámpásaikat és kimennek a vőlegény fogadására. (Erről a példázatról Zsuzsi beszél bővebben a a Napi üzenet 41. részében.) Krisztus a vőlegény, aki jegyben jár szűz menyasszonyával, az egyházzal. Az egyház, azaz a gyülekezet feladata, hogy mind közösségileg, mind a hívők egyénileg megőrizzék tisztaságukat és felkészüljenek a vőlegény érkezésére. A menyasszony – hiszek abban, hogy egy szerelmes menyasszonyról van szó – életét a nagy találkozásra, az esküvőre való felkészülés tölti ki. Minden cselekedetét ez kell, hogy meghatározza, hiszen a menyegző napja bármikor eljöhet, akár ma is. Jézus figyelmeztet minket erre a Máté evangéliuma 25-ös és 26-os fejezeteiben (olvassátok el, ez a házi feladat), melyeknek központi üzenete az, hogy “álljatok készen mindig, mert nem tudjátok, mikor jön el az idő!

Nem titok, hogy gyakorlatban mit jelent ez a készülődés. Jézus rendszeres imádkozásra int, hogy lelkileg és testileg is készen álljunk a kísértésekre és a visszajövetelre. Az írások ismeretére is int, hogy felismerjük a jeleket. az egymás iránt való szeretetre is int, hogy betöltsük a nagy parancsolatot, Krisztus törvényét, és felismerje a világ, hogy az övéi vagyunk (az örömhír átadása a világnak szintén jézusi küldetésünk). Valamint, a szent életre is int minket az Úr. Már Mózes idejében is szentségre szólította fel Isten a népet, ahogy Péter is idézi.

Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen. Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, amelyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek; Hanem amiképpen szent az, aki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben; Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok. 1Péter 1,13-16

Szent vőlegényhez szent menyasszony illik, aki a frigy előtt sokáig intenzíven készülődött belsőleg és külsőleg a nagy eseményre. Eszter könyvében olvassuk, hogy a királynak szánt menyasszonyjelölteket tizenkét hónapon át készítették fel szépítő szerekkel, mire egyáltalán a király szemei elé kerültek, hogy válasszon egyet közülük.

Pál többször is a házassághoz hasonlítja Krisztus és az egyház kapcsolatát.

De miképpen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképpen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjöknek mindenben. Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért; Hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek feredőjével az íge által, Hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen. Úgy kell a férfiaknak szeretni az ő feleségöket, mint az ő tulajdon testöket. Aki szereti az ő feleségét, önmagát szereti. Mert soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte; hanem táplálgatja és ápolgatja azt, miképpen az Úr is az egyházat; Mert az Ő testének tagjai vagyunk, az Ő testéből és az Ő csontjaiból valók. Annakokáért elhagyja az ember atyját és anyját, és ragaszkodik az ő feleségéhez; és lesznek ketten egy testté. Felette nagy titok ez: de én a Krisztusról és az egyházról szólok. Efézus 5,24-32

Milyen jó lenne, ha Jézus, visszajövetelekor így szólna a gyülekezethez:

Mindenestől szép vagy, én mátkám, és semmi szeplő nincs benned! Énekek Éneke 4,7

Te úgy éled az életed, hogy készülsz a Bárány menyegzőjére? Ott szeretnél lenni? szívből kívánom, hogy te is, én is eljussunk oda!

És hallám mintegy nagy sokaság szavát, és mintegy sok vizek zúgását, és mintegy erős mennydörgések szavát, mondván: Aleluja! mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a mindenható. Örüljünk és örvendezzünk, és adjunk dicsőséget néki, mert eljött a Bárány menyegzője, és az ő felesége elkészítette magát, És adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei. És monda nékem: Írd meg: Boldogok azok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak. És monda nékem: Ezek az Istennek igaz beszédei.Jelenések 19,6-9.

Zsuzsi mai videós üzenetében a gazdag ember és a szegény Lázár történetéről beszél nekünk: Jézus példázatai 7.

Volt egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, és nap mint nap fényes lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a gazdag előtt, fekélyekkel tele, és azt kívánta, hogy bárcsak jóllakhatna a gazdag asztaláról lehulló morzsákkal; de csak a kutyák jöttek hozzá, és nyaldosták a sebeit. Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és felvitték az angyalok Ábrahám kebelére. Meghalt a gazdag is, és eltemették. Amint ez a pokolban kínok között gyötrődve felemelte a tekintetét, látta távolról Ábrahámot és kebelén Lázárt. Ekkor felkiáltott: Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét mártsa vízbe, és hűsítse meg a nyelvemet, mert igen gyötrődöm e lángban. De Ábrahám így válaszolt: Fiam, jusson eszedbe, hogy te megkaptad javaidat életedben, éppen úgy, mint Lázár a rosszat. Ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. Ezen felül még közöttünk és közöttetek nagy szakadék is tátong, hogy akik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, se onnan ide át ne jöhessen senki. Ő pedig így szólt: Akkor arra kérlek, atyám, hogy küldd el őt apám házához; mert van öt testvérem, beszéljen a lelkükre, nehogy ők is ide kerüljenek, a gyötrelem helyére. Ábrahám így válaszolt: Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak azokra! De az erre ezt mondta: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, akkor megtérnek. Ábrahám ezt felelte: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül. Lukács 16,19-31.

Legutóbb a Róma 12 első verseiben néztük meg, és láttuk, hogy ahhoz, hogy megváltoztassuk az életünket, meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat. Elménknek jó tavaszi nagytakarításra van szüksége! Amikor megszabadulunk a szeméttől a fejünkben, ki kell töltenünk a „megtisztított” tereket olyan jó dolgokkal, amelyek tisztelik az Istent, tisztelnek másokat, tisztelik a hatalmakat és bemutatják a bennünk dolgozó Isten szeretetét. Ma folytatjuk az olvasást a Róma 12, 9-21-ben, hogy megtudjuk, milyen dolgokkal kell megtölteni a fejünket és hogyan befolyásolják ezek a tetteinket.

A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok.

A szeretet az első dolog, amellyel meg kell töltenünk a fejünket. Szeretet a jó iránt, a mások iránti szeretet és természetesen az Isten iránti buzgó szeretet. Láthatjuk, hogy ha az elménket szeretettel töltjük fel, akkor nincs helye gyűlöletnek, kapzsiságnak vagy irigységnek. Ha az elménket szeretet tölti meg, akkor másoknak kell szolgálnunk, és szerető odaadással kell szolgálnunk Istent. Folytassuk az olvasást.

A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet.

Ezek a versek nyugodt és állhatatos életmódról szólnak, amelyet nem zavarnak a próbák és gyötrelmek. És amely függetlenül a körülményektől, mások jólétét veszi figyelembe. Ha elménk tele van szeretettel, örömmel és türelemmel, és hű az imádságban, akkor csak ezt tehetjük meg. Megyünk tovább.

Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok és ne átkozzátok. Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint.

Itt láthatjuk, hogy mások iránti empátia annak is eredménye, hogy elménket szeretettel töltjük meg. Ez akkor történik, amikor rájövünk, hogy mi sem vagyunk jobbak vagy rosszabbak, mint mások. Mindannyian azonos helyzetben vagyunk, és valamennyien meg kell tapasztalnunk Isten szeretetét. Mi vagyunk azok, akik ezt másoknak megmutathatják. A következő néhány vers különösen nehéznek tűnhet.

Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért. Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó. Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben. Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: “Enyém a bosszúállás, én megfizetek” – így szól az Úr.

Sőt, “ha éhezik ellenséged, adj ennie, ha szomjazik, adj innia; mert ha ezt teszed, parazsat gyűjtesz a fejére.”

Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval.

Hogyan lehet visszafizetni a gonoszt kedvességgel? Miért is akarjuk ezt megtenni? Nos, ha az elménk nincs betöltve szeretettel, akkor ez mindenképpen lehetetlen. Minden attól függ, hogy elménk megtelt-e Isten szeretetével. Isten szeretete a kulcs. Erre van szükség az elménk belső megtisztításához. Megtörtük a bűn és a törvény rabszolgaságát. Szeretettel, Isten szeretetével történhetett ez meg. Ezt megerősíti a Róma 13,8-10 -ben:

Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki a másikat szereti, betöltötte a törvényt. Mert azt, hogy ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd, és minden más parancsolatot ez az ige foglalja össze: “Szeresd felebarátodat, mint magadat.” A szeretet nem tesz rosszat a felebarátnak. A szeretet tehát a törvény betöltése.

Milyen a helyzeted ma? Megkezdted az elméd tisztításának és a szeretettel való feltöltésének a folyamatát? Ha nem, mi akadályozza meg?

Imádkozzunk: Mennyei Atyánk, szent életet szeretnénk élni, amely örömet jelent neked. Tudjuk, hogy meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat. Tudjuk, hogy szereteteddel kell megtöltenünk elménket és szívünket. Segítsd nekünk szeretni téged és másokat, még ellenségeinket is. Töltsd be minket szereteteddel, hogy ne maradjon hely másnak. Jézus nevében imádkozunk. Ámen.

Nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a Krisztusnak tagjai? Elszakítva hát a Krisztus tagjait, paráznának tagjaivá tegyem? Távol legyen. Avagy nem tudjátok-é, hogy aki a paráznával egyesül, egy test vele? Mert ketten lesznek, úgymond, egy testté. Aki pedig az Úrral egyesül, egy lélek ő vele. Kerüljétek a paráznaságot. Minden bűn, melyet az ember cselekszik, a testen kívül van, de aki paráználkodik, a maga teste ellen vétkezik. 1Kor 6,15-18

Mert amiképpen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonképpen a Krisztus is. Mert hiszen egy Lélek által mi mindnyájan egy testté kereszteltettünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. Mert a test sem egy tag, hanem sok. Ha ezt mondaná a láb: mivelhogy nem kéz vagyok, nem vagyok a testből való; avagy nem a testből való-é azért? És ha a fül ezt mondaná: mivelhogy nem vagyok szem, nem vagyok a testből való; avagy nem a testből való-é azért? Ha az egész test szem, hol a hallás? ha az egész hallás, hol a szaglás? Most pedig az Isten elhelyezte a tagokat a testben egyenként mindeniket, amint akarta. Ha pedig az egész egy tag volna hol volna a test? Így azonban sok tag van ugyan, de egy test. Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: Nincs rád szükségem; vagy viszont a fej a lábaknak: Nem kelletek nékem. Sőt sokkal inkább, amelyek a test legerőtelenebb tagjainak látszanak, azok igen szükségesek: És amelyeket a test tisztességtelenebb tagjainak tartunk, azoknak nagyobb tisztességet tulajdonítunk; és amelyek éktelenek bennünk, azok nagyobb ékességben részesülnek; Amelyek pedig ékesek bennünk, azoknak nincs erre szükségök. De az Isten szerkeszté egybe a testet, az alábbvalónak nagyobb tisztességet adván, Hogy ne legyen hasonlás a testben, hanem ugyanarról gondoskodjanak egymásért a tagok. És akár szenved egy tag, vele együtt szenvednek a tagok mind; akár tisztességgel illettetik egy tag, vele együtt örülnek a tagok mind. Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint. 1Kor 12,12-27

Zsuzsi üzenetében arról beszél, hogy kicsgyermekekké kell válnunk Isten országának megértéséhez.

Abban az órában odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: Ki a nagyobb a mennyek országában? Ő odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, és ezt mondta: Bizony mondom nektek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát megalázza magát, és olyan lesz, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában. És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be. Máté 18,1-5

Emlékszel arra, amit mond Pál a 2Timóteus 3,16-17-ben?

A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.

Az elmúlt hetekben azt mondtuk, hogy ha Isten ígéreteit akarjuk igényelni, akkor tudnunk kell, hogy mik azok. És ha tudni akarjuk, mik azok, akkor el kell olvasnunk Isten Igéjét. De nem szabad csak egy véletlenszerű oldalra nyitnunk a Bibliát, és úgy elkezdeni olvasni. Kell legyen egy tervünk is. Jó lenne napi rendszeres időt hagyni az olvasásra és gondolkodni arról, amit Isten mond nekünk. De hogyan kezdjük? Talán a legegyszerűbb, de nem feltétlenül a legjobb lehetőség egy áhítat útmutató használata, például “Csendes Percek” vagy “Mai Ige.” Mindkettő ingyenesen elérhető a Köz-Helyben. Ezek egyaránt nagyon jó kiadványok a napi áhítat szokásának megkezdéséhez. De egy bizonyos ponton már mélyebbre kell mennünk Isten Igéjében.

Itt van egy módszer a Biblia tanulmányozására. Próbáld ki 30 napig, és nézd meg, hogy szokássá válik-e nálad.

1. Olvasd el a Biblia egy fejezetét (használj olyan Bibliát, amelybe bele tudsz írni). Bármely bibliai igerész jó kezdetnek, íme néhány javaslat:

Példabeszédek – gyakorlati bölcs mondások gyűjteménye

Márk – a legrövidebb írásbeli beszámoló Jézus életéről és szolgálatáról, szemtanúktól.

Apostolok cselekedetei – Isten hatalmának történelmi beszámolója az első keresztényekről.

1Mózes – a teremtés és annak története, hogy Isten miként alkotta meg az embert a saját szíve szerint.

Filippi – egy rövid biztató levél a Filippi nevű városban élő hívőknek.

1János – egy rövid levél Isten elképesztő szeretetéről.

A Bibliádban, amikor elolvasod, írd le a dátumot minden fejezet elejére. Húzd alá vagy jelölj ki minden verset vagy kifejezést, amely neked szól.

2. Gondolkodj el Isten Szavain (tarts naplót vagy jegyzetfüzetet). Írd le a dátumokat. Írd le azt az igeverset, amelyet ma elolvastál. Válaszolj a következőkre:

Mit mond nekem ez az Ige Istenről?

Hogyan változtatja meg ez a lényemet – azt, aki vagyok?

Hogyan változtat a másokhoz való viszonyomon – házastársam, családom, barátaim, munkatársaim…?

Milyen ígéretet tett Isten? Alkalmazható-e ez rám és a körülményeimre (a helyzetemre)?

Gondold át a napodat! Hogyan segített nekem Isten ma abban, hogy hogyan éljek, beszéljek, gondolkodjam és cselekedjem a szabadság és a szeretet mércéjével? Hol hibáztam vagy hol mulasztottam el az engedelmességet? Mit tanultam a hibámból vagy a mulasztásomból? Mit teszek most, hogy tudom, hol hibáztam?

3. Imádkozz!

Írd le azt az ígéretet, melyet Isten megmutatott neked!

Írd le az imádat Istennek, “Köszönöm Uram, hogy…”

Írd le azoknak a neveit vagy azokat a helyzeteket, melyek ma eszedbe jutnak!

Írd le annak a három személynek a nevét, akinek szüksége van arra, hogy Isten működjön az életében!

Hajlandó vagy elfogadni ezt a kihívást, és 30 napig tanulmányozni Isten Igéjét? Remélem, hogy igen. És remélem, hogy ez a szokás sokkal hosszabban tart, mint 30 nap.

Imádkozzunk: Mennyei Atyánk, többet szeretnénk tudni rólad és az ígéreteidről. Köszönjük az Igédet. A te Igéd igazság. Segítsd nekünk rendszeresen tanulmányozni az Igédet. Használd az Igéd, hogy megváltoztassa az életünket. Jézus nevében imádkozunk, Ámen.

Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. Az Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá. Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus. Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra; Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg. Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi. Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tűzön keresztül. Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek? Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti. 1Kor 3,9-17

, , , , , ,

Hozzászólás

Legyetek velem! (napi áhitatok)

Erről pedig mit gondoltok? Egy embernek volt két fia. Az elsőhöz fordulva ezt mondta: Fiam, menj el, dolgozz ma a szőlőben! Ő így felelt: Nem akarok. Később azonban meggondolta magát, és elment. Azután a másikhoz fordulva annak is ugyanezt mondta. Ő azonban így felelt: Megyek, uram. De nem ment el. Ki teljesítette a kettő közül az apja akaratát? Azt felelték: Az első. Jézus erre ezt mondta nekik: Bizony mondom nektek, hogy a vámszedők és a parázna nők előttetek mennek be az Isten országába. Mert eljött hozzátok János az igazság útján, de nem hittetek neki, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek neki. Ti azonban ezt látva még később sem gondoltátok meg magatokat, hogy higgyetek neki. Máté 21,23-32

Sok szó használható a keresztények gyülekezésének leírására. Olyan szavak, mint egyház, felekezet, gyülekezet, közösség stb. Magyarul az „egyház” szó általában egy nagy szervezett hívőcsoportot jelent, akiknek közös doktrínája és teológiája van, mint a Baptista Egyház, a Református Egyház vagy a Metodista Egyház. A “felekezet” szót a különféle egyházi csoportok megkülönböztetésére használják. Miközben ezek fontos fogalmak, fontosabb a mindennapi életünkben a hívők helyi gyülekezete vagy közössége, amelynek részei vagyunk. Ezeknek a helyi gyülekezeteknek szinte mindegyike egy nagyobb egyház vagy felekezet részét képezi, de ma a helyi gyülekezetről akarok beszélni.

Az Efézus 2-ben és más bibliaversekben a helyi gyülekezetet épülethez vagy házhoz hasonlítják. Efézus 2, 19-22:

Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által.

Nagyon fontos az épület megépítésének módja. Először is kell lennie egy tervnek. Mostanában, bármely épületnek részletes tervrajzokra van szüksége, amelyeket jóvá kell hagyni az építés megkezdése előtt. És természetesen minden épületnek meghatározott célja van. Például a kórház tervei nagyon különböznek a bevásárlóközpont terveitől. Istennek van egy terve és célja az egyházzal, amely a Szentírásban sok helyen meg van magyarázva. (A bibliai hivatkozások z áhítat írásbeli szövegében találhatók.) Tehát láthatjuk, hogy Isten imádása (Luk 4,8; Ján 4,23; Jel 4,10), a bibliatanulmányozás (2Tim 2,15; 1Kor 4,6), az imádkozás (Csel 2,42), egymás szeretete (Ján 13,35; Fil 1,1-4), egymás segítése (Gal 6,2), a bemerítkezés és az Úrvacsorában való részvétl (Luk 22,19-20), a szentség életmódjának megtanulása (Tit 2,11-12) és az evangelizáció (Ef 4,12; Mt 28,18-20) mind benne van a gyülekezet céljában.

Talán az épület legfontosabb része az alap. Az épület befejezése után nem látható, ám ennek ellenére létfontosságú az épület stabilitása szempontjából. Erős alap nélkül az épület összeomlásának vagy süllyedésének veszélye áll fenn. Az épület sarokköve pedig referenciapontja annak, ahogyan az épület a föld feletti részét megépítik.

Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult. Máté 7: 24-27

Az Efézus 2. fejezetében azt olvastuk, hogy az egyház számára az alap az apostolok és a próféták. Ezek az isteni férfiak és nők, akik előttünk jártak az Isten Királyságának szolgálatában, és akik az idők során segítették az egyház fejlesztését. A Máté 7-ből pedig megtudjuk, hogy Jézus tanítása és parancsolatai szintén részei az erős alapunknak. Az egyház számára a sarokkő Jézus Krisztus, aki meghatározza az egyház irányát. Ő a megfelelő, a jó és igaz viszonyítási alap.

De egy épületnek többre van szüksége, mint alapra és sarokkőre. Szüksége van téglára és habarcsra és még sok másra. A habarcs köti össze a téglákat, éppúgy, mint a szeretet a gyülekezet tagjait köti össze Krisztusban. Az épület minden részének együtt kell működnie úgy, hogy az egész szerkezet erős és stabil maradjon. Mire jó egy épület ablakok és ajtók nélkül? Az épület minden része fontos és szükséges. De szükségük van egymásra, hogy megfelelően elvégezzék funkciójukat. És így van ez a gyülekezettel. A gyülekezet csak akkor tudja teljesíteni az isten által megadott célt, ha tagjai harmóniában működnek együtt, ajándékaikkal, tehetségeikkel és képességeikkel hozzájárulva az gyülekezet életéhez.A gyülekezetnek minden tagra szüksége van. Szüksége van olyan tagokra, akik taníthatnak, prédikálhatnak, gondozhatnak, meghallgathatnak, segíthetnek, tanácsot adhatnak, szolgálhatnak és még sok más dolgot megtehetnek. Egy ember nem tudja megtenni ezeket a dolgokat. Az egész csoportnak együtt kell működnie. Mit tehetsz a gyülekezet megerősítéséhez? Van szilárd alapunk. Jézus Krisztus a sarokkövünk. Együtt épít minket azért, hogy a gyülekezetet, Isten lakóhelyét képezzük, nem téglából és habarcsból, hanem szívünkben és életünkben, mint egy hitközösség.

Szeretettel köszöntök minden igazságra éhes lelket! Legutóbb azt vizsgáltuk meg, hogy a gyülekezet Isten nyája, ahol a jó pásztor vigyáz a juhok egészségére, biztonságára. Most arról szeretnék beszélni, hogy ennek az egészségnek, biztosnságnak és az egész nyájnak milyen ára volt. Újra olvassuk el Pál intelmeit a pásztorokhoz:

Viseljetek gondot azért magatokra, és az egész nyájra, melyben a Szent Szellem titeket vigyázókká tett, az Isten gyülekezetének legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett. Apcsel 20:28

Láthatjuk, hogy a gyülekezet létrejöttének súlyos ára volt. Jézus vére árán jött létre, amikor Ő feláldozta magát érte. Ilyen drága a Megváltónak a nyáj. Becses kincsen lett megvéve, váltságdijjal kifizetve. Ha megkérdőjeleznénk a gyülekezet létjogosultságát, akkor Krisztus vérét és áldozatát tartanánk hiábavalónak. Mennyei atyánknak is nagyon fontos a nyáj épsége és egészsége, hiszen fiának vére árán jött létre és a Szentlélek tartja fenn, aki velünk marad mindörökké.

És én kérem az Atyát, és más vigasztalót ad néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Lelkét: akit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.” János 14,16-17

Jézus ezen ígérete akkor teljesül be, amikor húsvéti halála után ötven nappal a Szentlélek leszáll a tanítványokra és utána mindazokra, akik befogadják Jézust a szívükbe. Azóta is így történik mindenkivel, aki Jézus mellett dönt, pedig már majdnem kétezer év telt el az említett pünkösdi események óta, amelyekről az Apostolok Cselekedetei második fejezete számol be. Akkor, a Szentlélek kitöltésének első napján háromezer ember csatlakozott a tanítványokhoz. Ekkor született meg az újszövetségi gyülekezet, amelynek feje maga Jézus Krisztus (Efézus 1,22).

A gyülekezet Istenből és a hívőkből álló élő szervezet (nyáj), Isten lakóhelye a földön. itt valósul meg az Istennel való életközösség, mint egy népes családban. Maga az Úr így beszél a gyülekezetről a 2Korinthus 6,16-ban, ahol Pál a Léviták könyvéből idéz:

Lakozom bennük és közöttük járok és leszek nekik Istenük és ők az én népem lesznek.

Isten tehát ott van a gyülekezetben, mert ez az a hely ahol leginkább szeretne lenni. Ha te istennel akarsz járni, találkozni és kommunikálni, akkor mindezt a gyülekezetben teheted meg. Megvan persze a helye és ideje az otthon való imádkozásnak is, de ez nem pótolja a gyülekezeti összejöveteleken való hitközösséget. Találkozol a testvéreiddel, akikkel meg tudod osztani a szívedet, hitedet. Akikkel tanácsolhatjátok egymást, akikkel figyelmeztethetitek egymást a veszélyekre. A pásztoroddal is találkozhatsz, aki utat mutat neked, táplál, bátorít és őriz téged. Közös éneklések, közös imák, tanítások és intések: mindezek nélkül megfeneklik, kiüresedik a keresztyén élet. Szükségünk van a testvéreinkre, ahogy nekik is ránk. A gyülekezet Isten kegyelmének eszköze, amiért a Megváltó súlyos árat fizetett.

Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására. Öt közülük balga volt, öt pedig okos. A balgák ugyanis amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat, az okosak viszont lámpásukkal együtt olajat is vittek korsóikban. Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak. Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására! Ekkor felébredtek a szüzek mind, és rendbe hozták lámpásukat. A balgák így szóltak az okosakhoz: Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásunk kialszik. Az okosak így válaszoltak: Hátha nem lesz elég nekünk is meg nektek is: menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak. Amíg azok távol voltak vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót. Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! Ő azonban így válaszolt: Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket. Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok! Máté 25,1-13

A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. Zsid 11,1

Nagyon sok hit szükséges ahhoz, hogy kimenjünk az ismeretlenbe. Az autóvezetőnek hinnie kell abban, hogy a fékek szükség esetén működnek. Az ejtőernyősöknek hinniük kell abban, hogy az ejtőernyő időben kinyílik. De itt most olyan hitről van szó, amely túlmutat az autók fékjeibe vagy az ejtőernyőkbe vetett bizalmon. Beszél az Istenbe és az ígéreteibe vetett bizalomról. De hogyan bízhatunk Istenben és az ő ígéreteiben, ha nem ismerjük Istent és nem tudjuk, mit ígért? A válasz: nem tehetjük! Pál apostol azt mondja a Róma 10:17-ben, hogy „A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által.” Nem tudunk növekedni hitben anélkül, hogy tudnánk, mi van írva Isten Igéjében. Tudtad, hogy háromféle típusú hit létezik a Bibliában?
Az első típusú hit a “megmentő hit”, az a hit, amely megváltáshoz vezet Krisztusban. Ezt az Efézus 2: 8-9-ben válik világossá. „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.”

A “megmentő hit” példája megtalálható az Apostolok Cselekedeiben, amikor Pál és Silás a börtönben volt Filippiben. Éjfélkor imádkoztak és énekeltek Istennek, amikor egy földrengés minden cella ajtaját kinyitotta és minden láncot leszakított. A börtönőr úgy vélte, hogy az összes fogoly elmenekült, és ezért kész volt megölni magát. Az ApCsel 16,28-31 van megírva, hogy Pál azonban hangosan rákiáltott: “Ne tégy kárt magadban, mert alamennyien itt vagyunk!” Erre az világosságot kért, berohant, és remegve borult Pál és Szilász elé; majd kivezette őket, és ezt kérdezte: “Uraim, mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek?” Ők pedig így válaszoltak: “Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!” Ez a „megmentő hit.”

A második típusú hit az a hit, amely a Lélek gyümölcse. Ez a hit akkor alakul ki, amikor egy hívő elkezd növekedni Isten Igéjének megismerésében és megértésében, majd ezt a megértést a gyakorlatba ülteti. Galata 5:22-23 felsorolja a Lélek gyümölcseit. „A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.”

A hit, amely a Lélek gyümölcse, látható a Márk 9:14-29-ben. Egy ember gyógyulás reményében vitte a fiát Jézushoz, ám még mindig fennálltak a kétségek. Nem igazán tudta, vajon Jézus meg tudja-e gyógyítani a fiát. Azt mondta Jézusnak: “…de ha valamit lehet tenned, szánj meg minket, és segíts rajtunk!” Jézus a “ha” szóra összpontosított. Azt mondta, „Ha lehet valamit tennem? – Minden lehetséges annak, aki hisz.” Az apa válaszolt: “Hiszek, segíts a hitetlenségemen!” Fiatalként ez mindig zavart engem. Hogyan mondhatná valaki, hogy hisz, de ugyanakkor nem is hisz? Felnőtt fejjel rájöttem, hogy ez a vers segít megérteni, hogy a hit valami olyan, amiben növekedünk az idő múlásával, amikor Krisztust követjük. Először megtanuljuk, hogy bízhatunk Istenben a kis dolgokban, de amikor valami nagy történik, kétségeink vannak. Van elég erős hitünk? Kétségeink a hitetlenség mérőszámát jelentik. Csak a Szentlélek működésével láthatjuk a Lelki gyümölcsök fejlődését az életünkben, ideértve azt a gyümölcsöt is, amely az egyre növekvő hit.

Most a harmadik típusú hithez jutunk, a hithez, amely a Szentlélek ajándéka. Ezt a hit fajtát az 1Kor 12,7-11 ben találjuk:

A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele. Mert némelyik a Lélek által a bölcsesség igéjét kapta, a másik az ismeret igéjét, ugyanazon Lélek által. Egyik ugyanattól a Lélektől a hitet, a másik ugyanazon Lélek által a gyógyítások kegyelmi ajándékait. Van, aki az isteni erők munkáit vagy a prófétálást kapta; van, aki lelkek megkülönböztetését, a nyelveken való szólást, vagy pedig a nyelveken való szólás magyarázását kapta. De mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja.

Ez a fajta hit a rendkívüli hit. A hit megdönthetetlen, függetlenül a körülményektől és bármilyen akadálytól. A Szent Lélek ezt adja az embereknek különleges időpontokban és különleges célokra. A Biblia tele van történetekkel olyan emberekről, akik ilyen típusú hitben részesültek. „A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” Ez a fejezet (Zsid 11) sok olyan személyt sorol fel, akik rendkívüli hittel rendelkeztek, és akik közül néhányat név szerint ismerünk, mások pedig név nélkül maradnak. Noé, Ábrahám, Sára, Jákób és Mózes azok között vannak, akiknek fennmaradt a neve. Valószínűleg ismered a történeteiket. Ezek az igaz “hit hősök”. De sokkal több „hit hős” létezik, mint akiket a Biblia említ. Még ma is vannak olyan emberek, akik a rendkívüli hit ajándékát kapják. Olyan emberek, mint George Müller, Hudson Taylor, Apor Vilmos, Teréz anya, Billy Graham és Reinhard Bonnke. Talán te is köztük vagy.

Azután felméne a hegyre, és magához szólítá, akiket akar vala; és hozzá menének. És választa tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy kiküldje őket prédikálni, És hatalmuk legyen a betegeket gyógyítani és az ördögöket kiűzni: Simont, akinek Péter nevet ada; És Jakabot a Zebedeus fiát és Jánost a Jakab testvérét; és Boanerges nevet ada nékik, amely azt teszi: mennydörgés fiai; És Andrást és Filepet, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot az Alfeus fiát, Taddeust és a kananeai Simont, És Iskáriótes Júdást, aki el is árulta őt. Márk 3,13-19

Békesség nektek! Hogyan járhatunk világosságban? Mit jelent az, hogy világosságban Járni? Jézus azt mondja, hogy aki hamisan cselekszik, az gyűlöli a világosságot és nem is megy a világosságra, mert nem akarja, hogy kiderüljön amit tett (János 3,20). Tehát, ez az ember életmódszerűen rejtőzködik a sötétségben. Az első emberpár is elrejtőzött a bűnbeeséskor Isten elől, mert szégyellték magukat. Pedig egyszer minden kiderül, minden világosságra jön!

Mert nincs oly rejtett dolog, mely napfényre ne jőne; és oly titok, mely ki ne tudódnék. Annakokáért amit a sötétben mondtatok, a világosságban fog meghallatszani; és amit fülbe sugtatok a rejtekházakban, azt a házak tetején fogják hirdetni. Lukács 12,2-3

Ha bűnökről van szó, persze jobb nem megvárni, amíg más hozza azt világosságra, hanem inkább vegyük elejét az egésznek azzal, hogy magunk hozzuk világosságra önként. Ezt úgy tehetjük, hogy megvalljuk a bűneinket, így Jézus vére a világosság közegében megtisztíthat minket. A világosság közege a gyülekezet. Itt hat Jézus vérének tisztító ereje.

a pedig a világosságban járunk, amint ő maga a világosságban van: közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. 1János 1,7

Világosság nélkül tehát nincs megtisztulás, megtisztulás pedig a közösségben van, ahol a világosság is van. A közösség és a világosság ugyanazon helyen találhatóak, mert szorosan összefüggenek. Itt működik a bűnvallás, ami által a dolgok normálisan és bizalmasan napvilágra jöhetnek a kegyelem légkörében.

Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése. Jakab 5,16

Mindez az áldás a közösségben, a gyülekezetben tud megvalósulni, máshogy nem. A bűn, mint valami gomba, a sötétben növekszik és burjánzik. Ha túl nagyra nő, már nem fogjuk tudni kezelni a helyzetet. Ne várjuk meg, ne hagyjuk! Jöjjünk ki a fényre a gyógyító Úr kezeibe! Isten segítségével és a testvérek által legyőzhetjük életünk visszatérő bűneit.Jézus a hitben való testvéreink iránti szeretettől teszi függővé, hogy világosságban járunk-e vagy sötétségben.

Aki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyűlöli az ő atyjafiát az még mindig a sötétségben van. Aki szereti az ő atyjafiát, a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra való. Aki pedig gyűlöli az ő atyjafiát, a sötétségben van, és a sötétségben jár, és nem tudja hová megy, mert a sötétség megvakította az ő szemeit.” 1János 2,9-11

Ahhoz, hogy ezt a szeretetet megéljük, rendszeresen találkoznunk kell testvéreinkkel a gyülekezetben és így kimutatni szeretetünket a másik felé. Most, a járvány visszaszorításának szándékával otthon maradunk. De hogyan tudunk távolról szeretni? Hogyan járjunk világosságban? Ez a helyzet jó lehetőség és nagy veszély egyszerre. Veszély, mert az életünk még annyira sem látszik most, mint a járvány előtti időkben. Most könnyebb a sötétségben járni, mert kevesebba párbeszéd a gyülekezet tagjai között. Mit tehetünk, hogy világosságban maradjunk? Hiszen a világosság közege a gyülekezet.

Íme néhány javaslat, amit ha rendszeresen teszünk, jobban megélhetjük a világosságot a bezártság időszakában:

– Hívjuk fel egymást és kérdezzük meg, hogy van a másik és mire van szüksége, milyen imakérései és kérdései vannak. Mondjunk neki bátorító szavakat!

– Írjuk fel a gyülekezet tagjainak nevét és imádkozzunk mindegyikükért rendszeresen.

– Ha úgy érezzük, hogy megbántottunk valakit szóval vagy tettel, ne várjunk a karantén végéig, most kérjünk tőle bocsánatot telefonon!

– Ha úgy érezzük, meg kell vallanunk valami bűnt, hívjuk fel egy testvérünket, akiben megbízunk.

– Ha Imádkozzunk sokat azért, hogy a járvány minél hamarabb végetérjen nagyobb kártétel nélkül.

– Használjuk ki az otthoni időt bibliaolvasásra és az Istennel való meghitt kapcsolatunk fejlesztésére. Ámen

Akkor Péter odament hozzá, és ezt kérdezte tőle: Uram, hányszor kell megbocsátanom az ellenem vétkező testvéremnek? Még hétszer is? Jézus így válaszolt: Mondom neked, nemhogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is. Ezért hasonló a mennyek országa ahhoz a királyhoz, aki el akarta számoltatni a szolgáit. Amikor hozzákezdett, egy olyan embert vittek elé, aki tízezer talentummal volt adósa. Mivel nem volt miből fizetnie, megparancsolta az úr, hogy adják el őt és feleségét, gyermekeit és mindenét, amije van, és úgy fizesse meg. A szolga ekkor leborult előtte, és így esedezett: Légy türelemmel irántam, és mindent megfizetek neked. Az úr pedig megszánta a szolgát, elbocsátotta, és elengedte az adósságát. Amikor azonban kiment az a szolga, találkozott egyik szolgatársával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, fojtogatni kezdte, és ezt mondta neki: Fizesd meg, amivel tartozol! Szolgatársa ekkor leborult előtte, és így kérlelte: Légy türelemmel irántam, és megadom majd neked. De az nem engedett, hanem elmenve börtönbe záratta őt, amíg meg nem fizeti a tartozását. Amikor szolgatársai látták ezt, nagyon felháborodtak. Elmentek, és jelentették uruknak mindazt, ami történt. Akkor magához hívatta őt ura, és így szólt hozzá: Gonosz szolga, elengedtem minden tartozásodat, mivel könyörögtél nekem. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, amint én is megkönyörültem rajtad? És ura haragjában átadta őt, hogy kínozzák, amíg meg nem fizeti neki az egész tartozását. Így tesz majd az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátotok, mindenki az ő testvérének. Máté 18,21-35

, , , , , , ,

Hozzászólás

Fejlődés lelki gyakorlatokkal (napi áhítatok)

Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. Sokan mondják majd nekem azon a napon: Uram, Uram, nem a te nevedben prófétáltunk-e, nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem a te nevedben tettünk-e sok csodát? És akkor kijelentem nekik: Sohasem ismertelek titeket, távozzatok tőlem, ti gonosztevők! Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és nekirontottak annak a háznak, de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és az összedőlt, és teljesen elpusztult. Máté 7,21-27

Minden nap döntéseket hozunk. Olyan döntéseket, mint: Felkelek az ágyból? Mit fogok viselni? Mit fogok enni reggelire? Milyen műsorokat nézek a tévében? Ezek mind viszonylag egyszerűek döntések.

De gyakran sokkal nehezebb döntéseket kell hoznunk, például egészségről, pénzről, munkáról, házasságról, családról stb. Hogyan hozhatunk ilyen döntéseket? Nagyon sok lehetőség van. Nézzünk meg néhányat.

Néhány ember döntése csak a szerencsétől függ. Dobókockát vagy érmét dobnak. Vagy talán van egy varázsgömbjük, amely megmondja nekik, mit kell csinálni, vagy mit kell eldönteni. Ez nem tűnik helyesnek. Egyesek csak az érzéseik alapján döntenek. Például: Nem érzem úgy magam, hogy ma mennék dolgozni, ezért betegszabadságot fogok kérni. Nem érzem azt, hogy követnem kellene a karantén szabályait, ezért nem fogom megtenni. Ez sem tűnik helyesnek.

Mások logikát használnak. Mik a döntésem előnyei és hátrányai? Bár ez könnyen analízis bénuláshoz (túlgondoláshoz) és döntésképtelenséghez is vezethet. Talán a múltbeli tapasztalatok alapján dönthetünk? Ez is jó lehet, de nem biztos, hogy a jelenlegi körülmények ugyanazok, mint a múltbeliek. Vagy talán azt szeretnénk, hogy valaki elmondja nekünk, mit tegyünk? Akkor nem kell vállalnunk a felelősséget semmilyen történésért.

Úgy tűnhet, hogy a legegyszerűbb döntés az, hogy valaki nem dönt, nem tesz semmit, csak vár, és megnézi, mi történik majd. De természetesen, ha nem dönt, akkor is dönt.Időnként mindannyian ilyen módokon döntünk. Néha nem számít, hogyan döntünk. De, amikor fontos döntéseket kell hoznunk, van egy jobb mód, a bibliai mód. Először gondosan mérlegeljük a lehetőségeket, számoljuk meg a költségeket, és mérlegeljük a következményeket is. A Lukács 14,28-30 szerint:

Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, és nem számítja ki a költséget, hogy telik-e mindenre a befejezésig? Nehogy – miután alapot vetett, de nem tudta befejezni – gúnyolni kezdje mindenki, aki látja, és ezt mondja: Ez az ember építkezni kezdett, de nem tudta befejezni.

Másodszor, nézd meg, hogy összhangban áll-e Isten Igéjével. Egy helyes döntés soha nem kerül ellentétbe Isten Igéjével. A Máté 22,29 szerint: Jézus így válaszolt nekik: „Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatalmát.”

Tehát kérdezd meg Isten akaratát imádságban. A Példabeszédek 3,5-6 szerint így kellene: Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.De ez még nem minden. Az is jó, ha bölcs tanácsot kérsz másoktól, akikben megbízol. A Példabeszédek 12,15 szerint: A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra. Ezeknek a lépéseknek a megtétele után bizalommal lehet dönteni, félelem nélkül, mert, amint az 5. Mózes 31,7-8 van írva:

Akkor odahívta Mózes Józsuét, és ezt mondta neki az egész Izráel előtt: Légy erős és bátor, mert te fogsz bemenni ezzel a néppel arra a földre, amelyet az Úr esküvel ígért oda atyáiknak, és te osztod azt fel majd köztük. Maga az Úr megy előtted, ő lesz veled. Nem hagy el téged, és nem marad el tőled. Ne félj hát, és ne rettegj!

Imádkozzunk! Mennyei Atyánk, ezek nehéz idők. Gyakran küzdünk azzal, hogy megtudjuk, mit kell tennünk. Segítsd nekünk olyan jó döntések meghozatalában, amelyek összhangban állnak az Igéddel és az akaratoddal. Segítsd nekünk meghallgatni a bölcs tanácsot másoktól. És segítsd nekünk dönteni bizalommal és félelem nélkül. Jézus nevében imádkozunk. Ámen.

És mikor ezeket beszélék, megálla maga Jézus ő közöttök, és monda nékik: Békesség néktek! Megrémülvén pedig és félvén, azt hivék, hogy valami lelket látnak. És monda nékik: Miért háborodtatok meg, és miért támadnak szívetekben okoskodások? Lássátok meg az én kezeimet és lábaimat, hogy én magam vagyok: tapogassatok meg engem, és lássatok; mert a léleknek nincs húsa és csontja, amint látjátok, hogy nékem van! És ezeket mondván, megmutatá nékik kezeit és lábait. Mikor pedig még nem hívék az öröm miatt, és csodálkozának, monda nékik: Van-é itt valami enni valótok? Ők pedig adának néki egy darab sült halat, és valami lépesmézet, Melyeket elvőn, és előttök evék. És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, amik megirattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem. Akkor megnyilatkoztatá az ő elméjöket, hogy értsék az írásokat. És monda nékik: Így van megírva, és így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon: És prédikáltatni az ő nevében a megtérésnek és a bűnök bocsánatának minden pogányok között, Jeruzsálemtől elkezdve. Ti vagytok pedig ezeknek bizonyságai. És ímé én elküldöm ti reátok az én Atyámnak ígéretét; ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, mígnem felruháztattok mennyei erővel. Kivivé pedig őket Bethániáig; és felemelvén az ő kezeit, megáldá őket. És lőn, hogy míg áldá őket, tőlök elszakadván, felviteték a mennybe. Ők pedig imádván őt, visszatérének nagy örömmel Jeruzsálembe; És mindenkor a templomban valának, dícsérvén és áldván az Istent. Ámen. Lukács 24,36-53.

Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, amelyet az ember, miután megtalált, elrejt, majd örömében elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a szántóföldet. Hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres. Amikor egy nagy értékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt. Máté 13,44-46.

Mi a lelki formálódás? Ez egy olyan folyamat, amelyben a jó lelki gyakorlatok megélésével Krisztushoz hasonlóbbá válunk. Csakúgy, ahogy egy sportolónak minden nap gyakorolnia kell, úgy a hívőnek is lelki gyakorlatokat kell végeznie. Ezek olyan dolgok, amelyek segítenek nekünk megtapasztalni Isten kegyelmét az életünkben. Olvassuk el az 1 Korinthus 9,24-25-ös verseket:

Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek. Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartóztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant.”

Békesség nektek, akik otthon tápláljátok szellemeteket és lelketeket Isten Igéjével! A személyes találkozás és az egymás hite által való növekedés nem pótolható a járványidőszak online módszereivel, ezek csupán ideiglenes eszközök. A gyülekezet fontosságáról nem szabad elfelejtkeznünk.

Isten már a kezdetektől úgy tekint az ő népére, mint egy nyájra, ahol a juhok együtt maradnak, mivel elkóborolva a nyájtól, védelem hiányában hamar elpusztulnának a vadon zord körülményei és a ragadozók miatt. A nyájra a pásztor vigyáz. Mózes egy remek példa arra, hogy milyen egy erős, lelkiismeretes, gondoskodó pásztor. Ha nem volt Izrael nyájában egység és ellentáborokra szakadva elkezdtek egymás és Mózes ellen törni, akkor Mózesnek cselekednie kellett mert a széthúzásokkal az egész nép veszélybe került. Olvassuk, hogy sokszor megtámadták őket a pusztában és harcolniuk kellett a fennmaradásukért, de győzni csak akkor tudtak, ha egységben maradtak.

Mózes mellett Dávidot említhetném még, mint pásztor példaképet. Dávid így számol be Saul királynak a munkájáról:

Pásztor volt a te szolgád, atyjának juhai mellett; és ha eljött az oroszlán és a medve, és elragadott egy bárányt a nyáj közül: Elmentem utána és levágtam, és kiszabadítám szájából; ha pedig ellenem támadott: megragadtam szakálánál fogva, és levágtam és megöltem őt. 1Sámuel 17,34-35

Milyen harcias pásztor volt Dávid! Egyetlen elveszett bárányért is mindent megtett, elment a végletekig. Szívből kívánom, hogy nektek is ilyen pásztorotok legyen! Dávid egy rövid zsoltárt is írt a jó pásztorról (23), tele bátorító szavakkal. Érdemes megtanulni ezt a költeményt.

Az újszövetségi gyülekezet is egy nyáj. Akárcsak az ószövetségit, ezt is megtámadja az ellenség. Mózes és Dávid fölött is ott volt a jó pásztor, akinek mi már a nevét is tudhatjuk: Jézus Krisztus. Ő a legfőbb pásztor példakép. Pál így búcsúzik a gyülekezet pásztoraitól Ázsiában:

Viseljetek gondot azért magatokra, és az egész nyájra, melyben a Szent Szellem titeket vigyázókká tett, az Isten gyülekezetének legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett.” Apcsel 20:28

A gyülekezet Istenből és a hívőkből álló élő szervezet (nyáj), Isten lakóhelye a földön. itt valósul meg az Istennel való életközösség. Péter is beszél a gyülekezet és a pásztor kapcsolatáról, Ézsaiást idézve.

Mert olyanok valátok, mint tévelygő juhok; de most megtértetek lelketek pásztorához és felvigyázójához. 1Péter 2,25

Legeltessétek az Istennek köztetek lévő nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésből, hanem örömest; sem nem rút nyerészkedésből, hanem jóindulattal; Sem nem úgy, hogy uralkodjatok a gyülekezeteken, hanem mint példányképei a nyájnak. És mikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőségnek hervadatlan koronáját. 1Péter 5,2-4

Amikor maga Jézus, a jó pásztor beszél munkájáról, felfedezhető benne ugyanaz az elszántság, ami Dávidban is megvolt. Nem engedi, hogy bárki elragadjon tőle egy juhot is, hanem foggal-körömmel ragaszkodik hozzánk, így mentve meg az életünket.

Én vagyok a jó pásztor: a jó pásztor életét adja a juhokért. A béres pedig és aki nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat. A béres pedig azért fut el, mert béres, és nincs gondja a juhokra. Én vagyok a jó pásztor; és ismerem az enyéimet, és engem is ismernek az enyéim, Amiként ismer engem az Atya, és én is ismerem az Atyát; és életemet adom a juhokért. Más juhaim is vannak nékem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor. Ján 10,11-16

Az én juhaim hallják az én szómat, és én ismerem őket, és követnek engem: És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből. Az én Atyám, aki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből. János 10,27-29

A gyülekezetekre sok veszély leselkedik, de amíg meg tudják tartani az egységüket, addig legyőzhetetlenek. A bárányokra egyénileg is sok veszély leselkedik, de ha meg tudnak maradni a nyáj egységében és szót fogadnap a pásztornak, akkor legyőzhetetlenek. A kóborlók védelem és vezetés hiányában életveszélyben vannak. A jó pásztor utánuk megy és visszahívja őket a nyájba, ahol a sebeit gyógyítják és megfelelően táplálják, hogy megerősödjön.

Grádicsok éneke Dávidtól. Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak! Mint a drága olaj a fejen, amely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán; amely lefoly köntöse prémjére; Mint a Hermon harmatja, amely leszáll Sion hegyeire. Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké! 133-as zsoltár

, , , , , , ,

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: