Lelki tanítványság, viselkedéseink, döntéseink

“Ti olyanok vagytok az emberek között, mint a só. De ha a só elveszti az ízét, hogyan lehet azt helyreállítani? Bizony, akkor már semmire sem jó, ezért az emberek kidobják és eltapossák.
Ti vagytok a világosság az egész világ számára. A hegy tetejére épített várost sem lehet elrejteni. Ugyanígy, aki olajmécsest gyújt, nem rejti edény alá, hanem a mécstartóra teszi, hogy mindenkinek világítson, aki a házban van. Így ragyogjon a világosságotok az embereknek: hadd lássák, milyen jó, amit tesztek, és dicsérjék érte Mennyei Atyátokat!” (Máté 5,13-16)

A fény azonban nem jöhet belőlünk. Jézus világosságát kell úgy visszavernünk, mint a láthatósági mellénynek.

Később Jézus ezt mondta az összegyűlt sokaságnak: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem a sötétségben él, hanem a világosságban, amely az örök élet.”
(János 8,12)

Gerrynek az előző héten történt megdöbbentő kalandja adott alkalmat arra, hogy párhuzamot vonjon a láthatósági mellény és az általunk visszatükrözött fény között.
Sötétben vezette autóját, mikor egy férfire lett figyelmes, aki az út közepén üldögélt kerékpárja mellett. Kiderült, egy ittas személyt talált, akit kisegített egy fényvisszaverő mellénnyel, hogy nagyobb biztonságban érjen haza.
Elgondolkodott, hogy tulajdonképpen mi is hasonló szerepet töltünk be, mint a sárga mellény: visszaverjük a fényt. De mi Jézus fényét tükrözzük.

Az eredeti mellény “Polgárőrség” felirata is elgondolkodtató: a szöveg elöl kicsi, hátul nagy. Mert akik utánunk jönnek, akiket vezetünk, azoknak kell látniuk a kiírást. Keresztényként vezetjük a többi embert, hiszen mi vagyunk a világosság számukra. A hátunkra van írva, hogy keresztények vagyunk. Isten fegyverzete pedig elöl véd minket. De másokat csak úgy tudunk vezetni, ha visszaverjük Isten fényét. Ennek pedig egy előre meghatározott döntésnek kell lennie az életünkben. Egy döntésnek, hogy segítünk másokon akkor is, ha esetleg az életünk veszélybe kerül ettől.
Olyan döntés kell, hogy valóban Krisztus világosságát tükrözzük vissza az embereknek.
Gerryék hetente ötször három hajléktalannak juttatnak szendvicseket. Ez is egy döntés: a hét minden munkanapján korábban kell kelni a plusz szendvicsek elkészítéséhez.
“Szeretetbutik” keretében ruha adományosztást szerveznek. A legutóbbi akciójuk alkalmával több mint 500 rászoruló kapott meleg ruhát még a tél beállta előtt. Ezt is egy döntés előzte meg, hogy segítsenek.
Mindenhol vannak rászorulók, mi is bárhol segíthetünk. Hiszen cselekedetek nélkül mit sem ér a hitünk.

“Ó, ti ostobák! Bebizonyítsam nektek, hogy az a hit, amelyből nem következnek tettek, nem jó semmire?” (Jakab 2,20)

A cselekedetek hitünk gyümölcsei.
Mindig döntenünk kell, hogy cselekszünk-e vagy sem.
Verjük vissza Jézus világosságát!
Sokan azt mondják, ha látnának csodákat, tudnának hinni. Legyünk mi a csodák! Sugározzuk vissza a Jézustól kapott fényt!
Másokért, önzetlenül cselekedjünk, akkor meglátják a csodát az emberek!
Mint ahogy Gerryék ruhaosztási akciója alkalmával, ott, akkor, valóban megtörtént a csoda: a fény világossága sugárzott a több mint 500 ember fölött.. És ilyenkor az sem számít, hogy mit ír erről az újság…

Hozzuk meg a döntést, hogy Jézus világosságát tükrözzük vissza!
Sok ember sötétségben él, nekik szükségük van rá, hogy kövessék Jézust.
Néha nem kell szólnunk semmit sem. A szívünkre van írva, hogy keresztények vagyunk.
Cselekedjünk Krisztusért ma, ezen a héten, a 30 napos kihívásunk alatt, mindennap életünkben!
Ez a döntés a miénk!

Advertisements

, , ,

  1. Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s