Keresztény életcélok és szolgálat

Mindannyian befogadtattunk Isten családjába, tagok vagyunk Krisztus Testében egyéni és közösségi szinten is. Tagok vagyunk, keresztény életcéljaink vannak, és szolgálunk. A tagság egyéni és közösségi része is arról szól, hogy növekedjünk a hitben, hogy közösségben éljük meg hitünket, hogy osztozhassunk egymás örömeiben, egy más gondjaiban, tudjunk tanulni, növekedni egymás bizonyságtételeiből. A tanítás hanganyaga meghallgatható itt:

Célunk a keresztény növekedés és az érettség elérése.

“Igen, Krisztus az, aki apostolokat, prófétákat, evangélistákat, pásztorokat és tanítókat adott ajándékul az embereknek. Azért adta őket, hogy felkészítsék és kiképezzék Isten szent népét a feladatukra: Krisztus „Testének” felépítésére. Meddig fog tartani ez a felépítés? Addig, amíg mindnyájan egységre és harmóniára nem jutunk az Isten Fia megismerésében, és mindabban, amit a hitünk magában foglal. Addig, amíg majd mindannyian egészen felnőtté válunk, és minden tekintetben Krisztusra fogunk hasonlítani.” (Ef 4,11-13)

De ezek a szolgálati ajándékok önmagukban semmit sem érnek. Ezek konkrét céllal adatnak, hogy az egyénnek és a közösségnek használjanak. Az ajándékok adásának az a célja, hogy növekedjünk a hitben.
De nem maradhatunk mindig csecsemők a hitben, el kell jutnunk a Krisztusban való nagykorúságra!
Ehhez a Tagsági Szövetségben alapelveket kapunk, amelyeket lefordíthatunk olyan konkrét célokká, amelyek szerint tudunk élni. Ezek nem szabályok! Ezek alapelvek, keresztény életcélok!

Istent illetően

1.) Az üdvösség folyamata

A skála mutatja, hogyan formálódik az emberek hite, gondolkodásmódja. A 0 pont pedig nem a vége, hanem éppen a kezdete valaminek. Ha hitbéli növekedésünket egy gyermek fejlődéséhez hasonlítjuk, amely a fogantatástól a felnőtté válásig tart, akkor a skála negatív értékei jelenthetik a magzati állapotot, a O a születés, míg a pozitív értékek a növekedést mutatják.

Egyedül Jézus Krisztus képes összekötni az embert Istennel. Ő hidalja át a köztünk lévő szakadékot, és amit átélünk (bűnbánat és hit, bizonyosság, megigazulás, megszentelődés), illetve annak tudata, hogy Krisztus elhívott minket valamilyen okból, ez a magunk odaszentelődése.
Ez a hitünk alapja. Isten azt akarja, hogy senki ne vesszen el, mindenki üdvözüljön!

De itt nem állhatunk meg. Vannak olyan hitgyakorlatok, amelyeket mindennap elvégezhetünk, hogy növekedjünk a hitben. Tudatosan törekedjünk arra, hogy mindennap tanulmányozzuk a Szentírást, és alkalmazzuk tanításait az életben.

2.) Fontos napi gyakorlat

– imádság
– a Biblia olvasása
– vasárnapi pihenés

3.) Kerülendő dolgok

a.) Hamis istentisztelet (bármi, ami képes átvenni Isten helyét az életünkben):
– okkult dolgok
– spiritizmus
– boszorkányság
– asztrológia
– bálványimádás ( a szívnek is lehetnek bálványai, tehát minden, ami életünkben olyan központi helyet foglal el,
hogy köré szervezzük egész életünket.)
“mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés nem az Atyától, hanem a világtól van.” (1János 2,16)
Meg kell tehát vizsgálnunk, mi van a szívünk középpontjában!

b.) Titkos társaságok (az a hűségeskü, amit ők követelnek, felülírja az Isten iránti hűséget)

Saját magunkat és másokat illetően

1.) Fontos napi gyakorlat (ez segíti lelki növekedésünket)
a.) önfegyelem
b.) önuralom
“A Szent Szellem pedig ezeket teremti meg bennünk: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség,
szelídség és önuralom. Nincs olyan törvény, amely ezeket elítélné.” (Galaták 5,22-23)

Ha képesek vagyunk ezeket gyakorolni, ezek szerint élni, ez már az érettséget jelenti, azt, hogy a Lélek Gyümölcsei
megteremnek bennünk.
c.) helyes megítélés (megkülönböztetés)
Isten Igéjéből lehet megtanulni, mi a jó, mi a rossz, mi az, ami Tőle jön, és mi az, ami a Gonosztól.
d.) egyensúly és mértékletesség
Gyakran szélsőségesen élünk: a “mindent vagy semmit” elv alapján. Ez veszélyes! De az egyensúlykeresésben is Isten
Igéjére kell támaszkodnunk!
“Így tehát, testvéreim, nem vagyunk a régi természetünk uralma alatt. Nem szükségszerű, hogy annak a kívánságai
szerint éljünk. Ha ugyanis a régi természet szerint éltek, meg fogtok halni. Ha viszont a Szent Szellem
segítségével könyörtelenül lemetszitek a régi természet dolgait, akkor fogtok igazán élni.”(Rómaiakhoz 8, 12-13)

Honnan tudjuk, hogy egyensúlyban vagyunk-e? Fel kell tennünk magunknak öt fontos kérdést:

2.) Megfontolandó dolgok

a.) Öt fontos kérdés
– Ez a tevékenység erősíti vagy gyengíti a keresztyén bizonyságtételemet?
– Ez a tevékenység ellentmond-e a Szentírás tanításainak?
– Tiszta-e a lelkiismeretem? (Sokszor súg nekünk a Szentlélek.)
– Felesleges kísértésbe visz-e, ha részt veszek ebben a tevékenységben?
– Okoz-e függőséget vagy bármilyen más rabságot ez a tevékenység?
Ezeket a kérdéseket a szívünkbe írjuk, hogy automatikus szűrőként működjenek minden esetben!

b.) Szórakozás
Fontos, mivel töltjük meg elménket, a szórakoztató ipar mely részeit engedjük be az életünkbe.

c.) Anyagokkal való visszaélés (kábítószer, alkohol, dohány, szerencsejáték, falánkság stb.)
“Tudjátok meg, hogy a testetek a bennetek lakó Szent Szellem temploma! Igen, a Szent Szellem tulajdona, akit Istentől kaptatok, ezért többé már nem ti rendelkeztek a testetekkel! Isten nagyon drága váltságdíjat fizetett értetek — szerezzetek hát dicsőséget Istennek a testetekkel is!” (1Kor 6,19-20)

Vizsgáljuk meg, milyen helye van életünkben pl. az evésnek! Ha központi helyen áll, már bálvány lett! Ez nemcsak elménket köti meg, de a testünket is rongálja. Mert az értelmünkkel képesek vagyunk felfogni, hogy nem helyes, amit teszünk, de a testünk kiköveteli a rosszat. Nem jó, ha függőségeink, szenvedélyeink irányítanak! Találjuk meg az önmérsékletet!

3.) Kerülendő dolgok
a.) Pornográfia
b.) Szexuális kapcsolat házasságon kívül
“Nyilvánvaló, hogy a régi természetünkből ilyen dolgok származnak: paráznaság, erkölcstelenség, szexuális bűnök, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, veszekedés, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, megosztottság, irigykedés, részegeskedés, vad mulatozás és ezekhez hasonlók. Figyelmeztetlek benneteket — ahogy azt már korábban is tettem —, hogy akik így élnek, nem fogják örökölni Isten Királyságát!” (Galaták 5,19-21)
Mindezek a test gyönyöreire fókuszálnak, akár valóságosan megéljük, akár csak a képzeletünkkel.
Többé már nem a magunkéi vagyunk, hanem Istenéi. Tisztelnünk kell Istent a testünkkel, értelmünkkel egyaránt!
A Szentírás pedig megtanít minket arra, hogyan tudunk önmérsékletet tanulni:

„Semmi sem tilos a számomra” — írtátok a leveletekben. Erre azt válaszolom: igen, de nem minden válik a javatokra! Még ha igaz is, hogy semmi sem tilos, azt azonban nem hagyhatom, hogy bármi is a szolgájává tegyen! „Az étel a gyomornak való, a gyomor meg az ételnek” — mondjátok. Ez igaz ugyan, de Isten ezt is, azt is félre fogja tenni, és többé nem lesz szükség rájuk. Testetek azonban nem arra való, hogy a szexuális bűnöket szolgálja, hanem hogy az Urat szolgáljátok vele. Az Úr pedig gondot visel a testetekre is.
Isten nemcsak Urunkat, Jézust támasztotta fel a halálból, hanem minket is fel fog támasztani hatalmas ereje által! Nem tudjátok, hogy testetek olyan szorosan hozzá tartozik Krisztushoz, mint az emberhez a testrészei? Ezért hát soha ne szakítsátok el testeteket Krisztustól, hogy egy prostituálttal kapcsoljátok össze! Isten mentsen, hogy ez előforduljon!
Vagy talán nem tudjátok, hogy ha valaki egy prostituálttal szexuálisan egyesül, akkor a testük eggyé lesz? Ahogy az Írás mondja: „a kettő egy testté lesz”. Aki azonban az Úrhoz kapcsolódik, az szellemben egyesül vele.
Fussatok el a szexuális bűnöknek még a közeléből is! Minden más bűn, amelyet elkövet az ember, a testén kívül van, aki azonban szexuális bűnt követ el, az a saját teste ellen vétkezik. Tudjátok meg, hogy a testetek a bennetek lakó Szent Szellem temploma! Igen, a Szent Szellem tulajdona, akit Istentől kaptatok, ezért többé már nem ti rendelkeztek a testetekkel! Isten nagyon drága váltságdíjat fizetett értetek — szerezzetek hát dicsőséget Istennek a testetekkel is!” (1 Kor 6,12-20)

4.) Megbecsülendő dolgok
a.) Az ember értéke
“Péter ekkor beszélni kezdett: „Most látom csak igazán, hogy Isten nem személyválogató! Aki tiszteli Istent, és igazságosan él, azt ő elfogadja, bármelyik néphez tartozik is.” (Apcsel 10,34-35)
b.) Az élet szentsége
c.) Igazságosság és becsületesség (az elnyomottak, a szegények, a szenvedők igazsága is)

Isten által létrehozott intézményeket illetően

1.) Megbecsülendő dolgok
a.) A házasság szentsége
b.) A gyermekek nevelése és oktatása
“Mutasd meg a fiúnak, melyik úton járjon, s akkor sem hagyja el, amikor idősebb lesz.” (Péld 22,6)
c.) Felelős állampolgárság

A gyülekezetet illetően

1.) Megbecsülendő dolgok
a.) Tagság (Krisztus Testében és a helyi gyülekezetben)
b.) A kijelölt vezetők, lelkészek támogatása
c.) Aktív részvétel a helyi gyülekezetben
d.) A kegyelmi ajándékok használata
e.) Imádság és kenet az isteni gyógyulás érdekében
f.) Sáfárság (nagylelkű adakozás, egyszerű életmód)
g.) Mások segítése a hit útján (evangelizáció, tanítványság, érettség)

A hivatalos tagsághoz szükséges:
1.) megtérni, bemerítkezni, hitben növekedni
2.) elfogadni a Szabad Metodista Egyház Hitvallását, Tagsági Szövetségét, életcéljait
3.) támogatni a helyi gyülekezetet, részt venni munkájában, harmóniában élni másokkal, Isten dicsőségét keresni
mindenben.
4.) részt venni a tagsági szertartásokon