Barátok közt terjed a jó hír

Ezen a vasárnapon Péter a jó hír átadásáról tanított a János 1:35-52 alapján. Személyes élménnyel kezdte: gyermekkorában, amikor még nem volt telefon, ha egy jó filmet vetítettek a művelődési házban, vagy egy új, általuk kedvelt játék érkezett a boltba, rohantak megosztani a jó hírt egymással.

A jó hírt mindig is a barátok, az ismerősök, a szomszédok adták át egymásnak!

Keresztelő János bizonyságot tett arról, hogy Jézus Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét. Ez az igazán jó hír! János Jézushoz irányította a tanítványokat, akik jó tanítványok lévén, tudták, hogy követniük kell Jézust. De nemcsak követni akarták, hanem meg is akarták ismerni, megnézni, hol lakik, időt tölteni vele. Tehát követték Jézust, elmentek hozzá, nála maradtak.

Jan a moderátor volt, Péter az örömhír átadásáról tanított


Keresztelő János minden alkalmat megragadott, hogy rámutasson Jézusra, mint Isten Bárányára, pedig ez azzal járt, hogy az ő tanítványaiból Jézus tanítványai lettek. De János nem volt féltékeny, nem volt hiú, mindig Jézusra irányította az emberek figyelmét.

János evangéliuma leírja, hogy Keresztelő János először Andrással osztotta meg a jó hírt, aki továbbadta testvérének, Simonnak, ezután Fülöppel tudatták a hírt, aki Bétsaidából, András és Simon városából származott. Fülöp Nátánielnek továbbította a jó hírt, aki előbb kételkedett, de aztán személyesen is meggyőződött róla, hogy Jézus valóban Isten Fia.

Amikor találkozunk Jézussal, mi is ráébredünk, hogy ő már régóta ismer minket! Megosztjuk-e környezetünkkel, barátainkkal, ismerőseinkkel, szomszédainkkal a jó hírt? Rámutatunk-e Jézusra, mint egyetlen megmentőnkre? Az Egyetlenre, aki tud rajtunk segíteni? Hiszen senki más nem halt meg értünk, senki más nem fizette ki értünk az áldozatot!

És ránézve Jézusra, amint ott járt, mondta: Íme az Isten Báránya! És hallotta őt a két tanítvány, és követték Jézust. János 1,36-37

Jézus rengeteg helyen járt, rengeteg helyen tanított, sokan voltak, akik meghallgatták, de kevesen voltak, akik követték, vagy meghívták az otthonukba, mint Máté, Péter, Lázár vagy Zákeus. Sokan azért menekülnek az evangéliumtól, mert rájönnek, hogy meg kell változniuk, és minden változás gyötrelemmel jár. Zákeus, a jerikói adószedő, aki képes volt felmászni a fára, hogy lássa Jézust, meg tudott változni. Meghívta Jézust otthonába, megbánta bűneit, vagyona felét felajánlotta a szegényeknek, és üdvösséget nyert.

Ha meg akarunk valakit ismerni, elmegyünk hozzá, meghívjuk magunkhoz, követjük őt a végsőkig. Az apostolok életüket adták Jézusért. Tudták, hogy az örök élet sokkal értékesebb, mint földi, röpke életük. Nekünk is most kell elkezdeni a készülést az örök életre azzal, hogy keressük Jézust, és követjük Őt!

Végül Péter felhívta figyelmünket a Mai Ige című kiadványra és a maiige.hu oldalra, ahol naponta olvashatunk arról, mit nyerünk azzal, ha megismerjük Jézust. A kiadvány mindennap eszünkbe juttatja, hogy Jézus számára a legfontosabb az Atyával való személyes kapcsolat. Ezt a közösséget soha nem hagyhatjuk ki az életünkből! Nincs, és nem lehet fontosabb kötelességünk, mint naponta imádkozni!

Advertisements

, , ,

  1. Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: