A második nap

Károly ma felhívott, meg is lepődtem! Szert tett egy mobiltelefonra, megfelelő kártyával. Huszonöt percet beszélgettünk. Van egy kis honvágya, de ez érthető, hiszen nincs, akivel ott magyarul beszélhetne. Elmesélte, hogy már járt hentesnél, és volt Karen városrész központjában, ahol vett párnát (mivel a szobában nem volt), és szúnyogriasztót, amivel végre távol tudja tartani a moszkítókat. Mindenki megnyugtatására leírom, ezek a szúnyogok nem terjesztik a maláriát. Nairobi több mint ezerhatszáz méterrel a tengerszint fölött van (túl magas ez a maláriaszúnyognak), és jelentős vízfelület sincs a közelben. Károly nemsokára képeket is küld, tegnapi levelét lent olvashatjátok.

Az éjszaka rettenetes volt, mivel nyitva hagytam az ablakom és hajnalban szúnyoginvázióra ébredtem, nem is az invázióra hanem a csipésekre. Ezek nem olyanok mint az otthoni szúnyogok, élesebb a zümmögésük, ami egy pillanatra sem szűnik meg. Tele vagyok csípésekkel… Praise the Lord! Uram, biztos, hogy meg kellett ezeket alkotnod???

Reggeli után kimentünk a Karenban levő FMC templomhoz. Karen közigazgatásilag Nairobihoz tartozik, de számomra inkább agglomeráció. A nevet Karen Blixenről kapta, aki a méltán híres Volt egy farmom Afrikában című könyv szerzője (film is készült belőle Távol Afrikától címmel, Meryl Streep és Robert Redford szereplésével, mind a kettőt csak ajánlani tudom), és nagy tisztelet övezi. A templom gondnoka Elia (nem tudom jól írtam-e, majd kesőbb utánajárok) aki ott is lakik a feleségével és két gyerekükkel. Nagyon kedvesek voltak, meghívtak magukhoz teára. Itt mindenki tejjel küldi a teát, nem tudom mit mondjak… Ők elborzadva hallgatták, hogy nekem a TEA = forró víz + teafű + cukor + citromlé. Nagyon szerény körülmények között laknak, de nagyon jól éreztem magam. Ha minden jól megy, ma költözöm egy university cam-be Karenben, ami az elkövetkezendő hónapokban az otthonom kitüntető címét fogja viselni. Az otthon egy kétszintes épület tetőtéri szobája, ami elég puritánul van bebútorozva. Közvetlen a szobám mellett van a fürdő, az ajtómmal szemben pedig a konyha. Ezeket persze használják mindazok, akik ezen a szinten laknak.

Azok az elgondolások, amikkel érkeztem, mára már semmivé foszlottak (pedig ez még csak a második nap!), mint például: aránylag közel lakni a centrumhoz, internet kávézó, Burger King…. A valóság ellenben ez: a kampusztól kb. két kilométerre van a Nairobi tömegközlekedés végállomása. Ez Karen központja, amit vagy gyalog teszek meg, vagy a matatunak nevezett kisbusszal, de erről majd később írok részletesen. A templom elég közel van, mindössze tizenöt perc gyalog, ez persze majd kiderül, amikor először lesétálom, az első munka mindenestere ott lesz, szóval ez jó…

Advertisements

, , , ,

  1. Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: